Hozta-e a várakozásokat a 20 éves uniós tagság? Mikor kezdődött a belpolitikai viták exportja Brüsszelbe, és milyen okokból romlott meg a kapcsolat Magyarország és az EU között? A magyar külpolitika két korábbi formálóját kérdeztük podcast-műsorunkban.
2024. május 01. 17:25
4 p
0
0
33
Mentés
2004. május elsején Magyarország az Európai Unió tagállama lett – a rendszerváltás nagy reménye teljesedett be, történelmi elégtétel volt. Húsz év gazdag, mégis viharos kapcsolat van Budapest és Brüsszel mögött, és nagy kérdés, hogy milyen lesz a viszony a közeljövőben – ez nagyrészt a júniusi EP-választáson dőlhet el.
Néhány idézet az évfordulós beszélgetésből:
„Az európai uniós csatlakozás – eltekintve a legszélsőségesebb pártoktól mind bal-, mind jobboldalon – politikai konszenzust élvezett.” (Prőhle Gergely)
„Amikor beléptünk, rögtön egy túlzottdeficit-eljárás alá kerültünk, ez egy nagyon nagy problémája volt már a Medgyessy-kormánynak is, majd ez tartott egészen 2013-ig, ebben az eljárásban voltunk benne.” (Szent-Iványi István)
„A nemzeti érdek az igenis egy konszenzusosan definiálandó dolog kéne legyen. Szerintem az súlyos probléma, hogy ez nálunk ma nem megy.” (Prőhle Gergely)
„Azt, hogy most a kormány megbukna, azt én nem gondolom, ilyen következménye biztosan nem lesz. Olyan lehet, hogy teljesen átrendeződik főleg az ellenzéki oldal, ott új helyzet, új leosztás alakul ki.” (Szent-Iványi István)
A 20 éves tagság mérlegéről, illetve a közelgő EP-választás tétjéről szóló beszélgetésben a következőkről esett szó:
– Mi volt a súlya a magyar EU-csatlakozásnak?
– Hogyan zajlottak le a csatlakozási tárgyalások?
– Milyen politikai csatározások jellemezték a magyar-uniós viszonyt az elmúlt két évtizedben?
– Milyen kimenetele lehet a júniusi EP-választásnak, és milyen irányt vehet az uniós politika ennek következményeként?
A műsor vendégei: Prőhle Gergely volt államtitkár, nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója és Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár, országgyűlési és EP-képviselő, diplomata.
Milyen hatása lehet az EP-választásnak az EU intézményi változásaira, stratégiai irányaira? Lesz-e geopolitikai tényező Európa, és hídállam Magyarország? Két EU-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
Melyik az öt legfontosabb európai ügy, amelynek jövőbeli kezelése a voksolás eredményétől függ? Melyik frakció lesz a Fidesz uniós pártcsaládja? A Fidesz EP-delegációjának elnökét kérdeztünk podcast-műsorunkban.
Strasbourgban a 2004-es Big banget ünnepelte az EU, a felszólalók pedig Európa húsz évvel ezelőtti újraegyesítését méltatták, emellett az egyenlőség és összetartozás fontosságát hangsúlyozták.
Mennyire okoz riadalmat az orosz fenyegetés a NATO berkeiben, és készen áll-e a szervezet a kollektív védelemre? Miben felelős a NATO az ukrajnai háború kialakulásáért? Biztonságpolitikai szakértőket kérdeztünk podcast-műsorunkban.
Miért kóstolgatja a NATO felségvizeit, légterét Oroszország? Ha az orosz hadsereg katonai konfliktust generálna, készen áll-e a NATO a kollektív védelemre? Biztonságpolitikai szakértőt kérdeztünk.
A momentumos EP-képviselő nem győzte magasztalni magát és Donáth Annát, akivel saját bevallása szerint többet dolgoztak az elmúlt öt évben, mint az összes magyar EP-képviselő együttvéve.
Sokan arra számítottak, hogy Joe Biden nem fog kiállni Donald Trumppal szemben.
p
0
0
4
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 33 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
lacika-985
2024. május 02. 08:19
Az a húsz év arra volt jó hogy a multik kizsigereljék a tagországokat kivétel nélkül mindegyiket . Ki kell lépni ebből a mocskos bolsevik tákolmányból amig nem késő . Elzavarni és államositani az adózni nem akaró multikat és rendbe jön az ország .
Kár, hogy az emberek könnyen felejtenek. És nehezen tanulnak.
Már szerintem senki nem emlékszik rá, hogy a csatlakozási tárgyalásoknál az aláírás előtt a lengyelek, Málta, a szlovákok éjfélig gyűrték a saját nemzeti érdekükben az EU-t, az utolsó kiló cukorkvótáig küzdöttek, Medgyessy meg Kovács megkérdezték, hol kell aláírni, és már délután háromkor mentek kávézni...
Ők így képviselték a nemzeti érdekeinket...