Miért kóstolgatja a NATO felségvizeit, légterét Oroszország? Ha az orosz hadsereg katonai konfliktust generálna, készen áll-e a NATO a kollektív védelemre? Illetve, ha nyugati katona halna meg ukrán földön, mi lenne a NATO lépése? Biztonságpolitikai szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
A Kreml narratívája egy nagy Nyugat-Oroszország konfliktusnak állítja be az ukrajnai háborút, amelynek tétje az orosz állam megmaradása – Putyin elnök az elnökválasztás megnyerésével új legitimációt kapott a háború folytatására, amelyet úgy akar megnyerni, hogy az történelmi dicsőséget szerezzen neki.
A NATO pedig attól tart, hogy az orosz hadsereg néhány éven belül leteszteli katonai eszközökkel a védelmi szövetség kollektív védelmi hajlandóságát. Ha ebben a NATO alulmarad, azzal Moszkva egy húzással hitelteleníti az egész amerikai szövetségi rendszert: ha Európában nem védik meg egymást, a csendes-óceáni térségben miért tennék?
Az ukrajnai háború NATO-orosz háborúvá szélesedésének lehetőségéről szóló beszélgetésben a következőkről esett szó:
– Miért beszél a Kreml már háborúról, és nem különleges katonai műveletről?
– Mi a NATO katonai stratégiája az orosz fenyegetés ellen?
– Küldene a Nyugat szárazföldi csapatokat Ukrajnába, ha az ukrán hadsereg nem lenne képes tartani az állásait?
– Mi az orosz háborús cél?
A műsor vendége: Csiki Varga Tamás, az NKE John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--
A Videán itt érhető el:
--
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
Szörnyű hírek érkeztek Moszkvából.
Brüsszel szerint Oroszország részvétele a nemzetközi sportban továbbra is biztonsági kockázatot jelent.
Kiterítette a lapjait a moszkvai védelmi minisztérium.
Amerikai közvetítéssel ült tárgyalóasztalhoz Ukrajna és Oroszország, miközben továbbra is dühöngenek a fegyverek.
A Kreml szóvivője még a célpontokat is megnevezte.
Hosszabb időre búcsút kell mondani az Aggteleki-karszt egyik legismertebb barlangjának.
