Nem Rákay Philip kreatív producer és csapata az első, akiket a magyar történelem e dicsőséges időszaka megihletett. A 20. század második felében kisebb-nagyobb kihagyásokkal több olyan film is – köztük regényadaptáció – készült, amelyeket márciusi ifjak, valamint a tekintélyparancsoló huszárok hazaszeretete és bátorsága ihletett. Összeállításunk.
Nyitóképen: Jelenet A kőszívű ember fiai című filmből. Fotó: Képernyőfotó
Komoly várakozás előzte meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történéseit felvonultató Most vagy soha! című alkotás március 14-i premierjét, amelyet szokás Petőfi-filmként is emlegetni.
Azonban nem Rákay Philip kreatív producer és csapata az első, akiket a magyar történelem e dicsőséges időszaka megihletett. A 20. század második felében kisebb-nagyobb kihagyásokkal több olyan film is – köztük regényadaptáció – készült, amelyeket márciusi ifjak, valamint a tekintélyparancsoló huszárok hazaszeretete és bátorsága ihletett. A következőkben ezek közül válogatunk.
Ezt is ajánljuk a témában
A Most vagy soha! kreatív producerével a március 15-én debütáló Petőfi-film kapcsán a nagybetűs filmszakmáról, ideológiai nyomulásról és a valódi katarzisról beszélgettünk.
Déryné (1951)
Kalmár László zenés mozija abba az időszakba repíti a 21. század emberét, amikor még a bécsi udvar akadályokat gördített a magyar színházak útjába, és velük szemben a német színjátszást igyekezett helyzetbe hozni. A magyar színészek a 19. században, ezekben az években elhagyták a fővárost, és szekéren járták a vidéket. A vándorszínészek koráról és az első operaénekesnőnk, Déryné Széppataki Róza rögös életútjáról szól ez a fekete-fehér, de még mindig élvezetes romantikus alkotás. A legendás művészt Tolnai Klári idézi meg, a nemzet csalogányának a hangját ugyanakkor Gyurkovics Mária kölcsönzi.
Föltámadott a tenger (1953)
Az 1953-ban bemutatott, azóta felújított filmváltozat az 1848-as forradalom és szabadságharc krónikája Illyés Gyula nyomán. Nádasdy Kálmán filmje amellett, hogy megidézi mind Petőfi Sándor, mind Bem apó alakját,
Hajdu Gyurka karakterével bemutatja a forradalom hevületében égő egyszerű vidéki parasztembert is,
aki kiegyenesített kaszával csatlakozik a hadsereghez. A még ma is monumentálisnak számító alkotás tömegjeleneteivel is bevési magát a néző emlékezetébe és szívébe.
A Föltámadott a tenger egyes jeleneteit a Békés vármegyei Doboz nagyközség határában található Kettős-Körös majdnem kiszáradt medrében vették fel. Némi kutatómunkával kiderült, hogy még ma is több falubelinek van emléke a forgatásról.
Jakab Ferencné elmondása szerint 5 éves volt, mikor a film készült, de arra emlékszik, hogy édesapja is közreműködött statisztaként. Még műbajuszt is ragasztottak neki.
Tóthné Eszter és több kortársa pedig, mint kisgyermek leskelődött a katonák után – zömük egyben a film statisztájává is vált –, akiknek a közelben lévő Marói-erdőben volt a táboruk. Azonban általában hamar fülön csípték őket. Az a mondat maradt meg benne a leginkább, és csal még mosolyt ma is az arcára, hogy, „azt a kislányt vezessék ki”.
A kőszívű ember fiai (1965)
Ha az 1848-49-es forradalom és szabadságharc szóba kerül, akkor megkerülhetetlen Jókai Mór klasszikusa, a Baradlay-család történetét elmesélő A kőszívű ember fiai című regényadaptáció. Széles e országban nincs olyan, aki ne tudná, hogy miről szól e mű, hiszen még sokan olvasónaplót is készítettek belőle. De idézzük fel röviden a regény és a film főbb mozzanatait.
Mint ismert Baradlay Kazimir özvegye ellenszegülve férje végakaratának hazaszólítja fiait. A néző pedig Baradlay Jenővel belekeveredik a bécsi forradalom forgatagába. Bátyja, Richárd huszárnak áll, és részt vesz az isaszegi csatában, majd megvívja testvérpárbaját Ödönnel Buda ostrománál. Várkonyi Zoltán filmje egy időtálló alkotás, átszőve ármánnyal, szerelemmel és nem kevés önfeláldozással.
80 huszár (1978)
Sára Sándor 1978-as műve 1848 tavaszának azt az időszakát idézi meg, amikor a tizenkét huszárezredből csupán négy állomásozott magyar területen, a többi külhonban tartózkodott. Ezek egyike volt Lenkey János századkapitány csapata is.
Miután a huszárok értesültek a forradalmi eseményekről, egy emberként indultak haza Galíciából, hogy a magyar szabadságért harcoljanak.
Sára hősei erőn felüli küzdelembe bocsátkoztak a természettel, hiszen a Dnyeszter folyón és a Kárpátokon keltek át, szembenéztek császári katonákkal, és saját magukkal is.
A megindító drámában nincsenek kijelölt hősök, a csatában és a szenvedésben is egyenlő mindenki. A huszárok közösségként győznek, és közösségként is buknak el.
Hídember (2002)
Bereményi Géza 2002-ben bemutatott filmjének nyitójelentében a „legnagyobb magyart” úgy zárják béklyóba, mint a korabeli magyarsággal tették. A történet során szemtanúi lehetünk annak, ahogy a Habsburg-hű neveltetésben részesült Széchenyi István gróf szembefordul az udvarral, korának neves politikusává válik, és
hidat emelve igyekszik országát a jövőbe vezetni.
A Kossuth Lajos által „legnagyobb magyarnak” nevezett gróf hírneve és befolyása olyan méreteket ölt, hogy amikor az 1848-as forradalmak alapjaiban rázkódtatják meg a Monarchiát, beleőrül az önvádba.
Mint ismert, a hídépítés minden problémájának megoldása, az előkészítéstől a megvalósításig Széchenyi érdeme volt, de végül nemcsak, hogy a híd avatásán nem vett részt 1849 novemberének végén, de sosem kelt át rajta, mivel már előtte a döblingi elmegyógyintézetbe került.
A nemrég hetvenedik születésnapját ünneplő Eperjes Károly emlékezetes alakításáról a következőképp vallott:
A legfontosabb filmemnek A Hídembert tartom. Ki vagyok én, hogy Széchenyit alakíthattam?
Ezt a filmet akkor is nézik majd, amikor én már rég nem leszek az élők között”.
Ezt is ajánljuk a témában
Gazdag pályája állomásait felsorolni szinte lehetetlen, színpadon és filmvásznon is számtalan emlékezetes alakítás fűződik a nevéhez, amellett, hogy focistaként sem a színészválogatottban, sem a Fradi veteráncsapatában nem vallott soha szégyent.
Miről is szól valójában a kormányzás?
Az anyjától elszakítva, a császár foglyaként nevelkedett és még arról is I. Lipót döntött, hová utazzon tanulmányútra az ifjú Rákóczi.
Sokan állítják, hogy április 12-én generációs lázadás történt. De vajon igaz ez?
„Ezeknek az embereknek nem műsoridőt kell adni, hanem egy csíkos ruhát, és lehet menni követ törni” – fogalmazott Gelencsér Ferenc közösségi oldalán.
Érdekesre sikeredett Magyar Péter kampányzárója.
„Amennyiben a Tisza Párt nyerné a választást, akkor nem Magyar Péter alakítana kormányt, hanem a globáis, multinacionális cégek” – jelentette ki Sneieder Tamás.
Az 56-os veteránok szerint a választás egy „új szabadságharc és új pozsonyi csata lesz”, ezért arra kérik a választókat, hogy támogassák a kormánypártok jelöltjeit.
A magyar válogatott játékosokat foglalkoztató német Melsungen legyőzte az Imre Bencével felálló THW Kiel gárdáját a férfi kézilabda Európa-liga fináléjában.
Több rekord is megdőlt az álomgyárban.
