Gulyás Balázst, a HUN-REN elnökét terveiről, az oktatás helyzetéről és a Nobel-díjasokról is kérdeztük. A kutatóintézetekről szóló, ismét betámadott törvénymódosításról kedden szavazhat. Interjúnk.
Az új magyar Nobel-díjasokról mondta: „Újfent bebizonyosodott, Magyarország kiemelkedő tehetségeket képes kitermelni, és a méretén messze túlmutató mértékben tud hozzájárulni a világ tudományos fejlődéséhez.” Nem baj, hogy mindig külföldi kutatásokkal sikerül csak megszerezni az ilyen elismeréseket?
Kezdjük ott, hogy a tudomány egy egyetemes, nagy falu, ahogy az angol mondja: global village. A tehetségek szabadon áramlanak, s keresnek maguknak újabb és újabb lehetőségeket. Bár magam is magyar kutatóként utaztam külföldre, a folyamat ma már nem egyoldalú: hozzánk is sokan jönnek kutatni. Tehát
nem csak „brain drain”, hanem „brain gain” is van, és ezt a számok is igazolják.
A Magyar Kutatási Hálózaton belül is egyre több külföldi és külföldről hazatérő magyar kutató dolgozik.
Visszatérve az eredeti kérdésre: akkor ezek nem magyar sikerek, hanem a tudomány sikerei?
Ezek óriási magyar teljesítmények, egyúttal az egyetemes tudomány átütő sikerei – így pontos. Mind Karikó Katalin, mind Krausz Ferenc itthon alapozta meg a tudását. Itthon érettségiztek és diplomáztak, és itthon kezdtek el kutatni. Márpedig minden életpálya esetében ezek a meghatározó időszakok. Akkoriban, amikor a legtöbb magyar kapott Nobel-díjat – az amerikai Manhattan-terv időszakában –, valamennyi érintett arra volt büszke, hogy Magyarországon járt iskolába. Ez jelentette az alapot, amely döntő befolyással bírt későbbi sikereikre és elismeréseikre.
Figyeli a hazai oktatást, bízva a hasonló színvonalú, potenciális utánpótlásban?
Egyik szemem sír, a másik nevet, miután épp most jelentek meg a friss PISA-felmérések eredményei. Kiderült: a délkelet-ázsiai úgynevezett „kistigris” államok (Szingapúr, Tajvan, Hong-Kong és Dél-Korea – amelyekről harminc-negyven éve még csak nem is hallottunk, jelenleg pedig a tudomány terén a világ élvonalában vannak) legelöl végeztek az említett PISA-rangsorokban. Látványosan megelőzik a nyugati országokat, amelyeknek tehát bőven lenne teendőjük. Az viszont
nem igaz, hogy Magyarország le lenne maradva, a nyugati mezőnyben még jól is állunk.
Hogyan lehet anyagi szempontból is vonzóvá tenni a kutatói hivatást az újabb generációk számára?
Nemzetközi tanulmányok is igazolják, hogy a kutatói pálya választásában nem a pénz a legfontosabb tényező. Sokkal inkább a nagy személyiségek azok, akik maguk köré gyűjtik a tehetségeket. Az egyik legsikeresebb kutatóintézet a hatvanas évek elején alapított cambridge-i MRC Laboratory of Molecular Biology, amely egy tucat Nobel-díjast adott a világnak. Izgalmas szellemi környezet kell a tehetségek bevonzásához és kibontakozásához, jómagam is egy erős személyiség, Szentágothai János miatt kerültem a pályára. Másodsorban jó témák kellenek. Nekem az egyik kutatási területem a kognitív funkciók leépülése, amely az időskor egyik természetes velejárója. Kutatások igazolják, hogy az intellektuális, kreatív tevékenység fiatalabb korban történő aktív művelése segít szellemileg frissnek maradni idős korban. Vagyis
a szellemi egészség megőrzése szempontjából is megéri kutatónak menni,
hiszen ez bizonyos fajta védelmet jelent az élet későbbi szakaszában is. Kétségtelen azonban, hogy a vonzó személyiségek és a jó témák mellett anyagi megfontolások is befolyásolják, hogy egy fiatal a kutatói pályát választja-e. Ezen a téren mindig lehet – és kell is – fejlődni.
Ez egyébként az állam vagy a vállalati szféra dolga?
Mindkettőnek megvan a maga szerepe. Az általam vezetett Magyar Kutatási Hálózat költségvetésének nagy részét az állami finanszírozás teszi ki, ezért nekünk kiemelten kell kezelnünk a közcélokat. De azt is látjuk, hogy hatalmas potenciál rejlik a kutatóintézetek és a vállalatok együttműködésében.
Mennyire jogos az elvárás az állam, illetve a társadalom részéről, hogy a tudományra szánt forrásokból a gazdaság számára is hasznos innovációk szülessenek?
Azt vallom, és a világon mindenütt azt látom, hogy
a jó kutatás legfontosabb ismérve a hatás – legyen az intellektuális, gazdasági vagy társadalmi.
Akkor lehet igazán sikeres egy kutató, ha képes megfogalmazni a kutatásától várható hatást, és képes megtalálni a sikerében érdekelt szereplőket – egyfajta stakeholder szemléletre van tehát szükség.
Ha jól értem, Ön paradigmaváltást sürget.
Igen, mert ebbe az irányba fejlődik a globális élvonal. A példák adottak: az elmúlt időszakban Szingapúrban kutattam, ahol a kutatási tervben az első megválaszolandó kérdés, hogy miben jelent előrelépést a kutatásunk. Ez a kis ország a semmiből pár évtized alatt a világ csúcsára jött föl innovációban is.
Hogyan?
A feltörekvő, majd sikeres országokban kimondták: a kutatásnak nemzeti érdekeket kell szolgálnia. Például Izraelnek meg kell védenie magát a szomszédos országoktól, tehát szükség van hadiipari fejlesztésekre, illetve nincs víz a sivatagban, amire szintén megoldást kell találniuk. Ez hatásorientált kutatást jelent. A kutatás szabadsága egyik érintett államban sem sérül, viszont a finanszírozónak megvan a szabadsága eldönteni, hogy mi az, amire az adófizetők pénzét elkölti.
Teljesen jogos elvárásnak tartom, hogy az államilag finanszírozott kutatásokból a társadalom gazdagodjék és gyarapodjék.
Akár mi is lehetnénk a következő Szingapúr?
Meggyőződésem, hogy ez nem lehetetlen, s ezzel a mércével kell dolgoznunk. Bízom benne, hogy az Országgyűlés hamarosan elfogadja a HUN-REN működését is érintő törvénymódosítást, ami mérföldkő lesz a hálózat életében. Létrejön a kutatómunkát támogató, annak erős hátteret nyújtó Központ. Sok panasz érkezik az adminisztratív terhelésre, amely jelentős erőforrásokat vesz el az értékes kutatómunkától. Ezen kell változtatnia az újonnan felálló Központnak, és a legfejlettebb digitális technológiákat kell bevezetnünk a tudomány művelésének támogatására.
A sztrájkot is belengető Akadémiai Dolgozók Fóruma és mások is komoly aggodalmakat fogalmaztak meg a tervezett változtatásokkal kapcsolatban, túlzott központosításról, bezárásokról, leépítésekről, illetve a tudomány szabadságának a csorbulásáról beszélnek.
A kutatóhálózat Magyar Tudományos Akadémiáról való leválasztása óta eltelt négy évben egyetlen kutatóhely-vezetőnek sem mondtak fel, és egyetlen intézetet sem zártak be. Tehát minden alapot nélkülöznek ezek az aggodalmak. Nekem elnökként egyetlen célom van, amely minden döntést meghatároz: a kutatóhálózat tudományos teljesítményének erősítése. Mondok egy példát: kiderült, hogy az elmúlt időszak publikációinak csupán másfél százaléka született az intézeteink egymással való együttműködése révén. Ezt az arányt növelni kell! A Központ egyik stratégiai feladata ezért a hálózaton belüli szinergiák kihasználásának ösztönzése lesz. A legnagyobb kihívások multidiszciplinárisak, ezért a megoldásokat is csak a tudományterületek közös munkájával lehet megtalálni. Erre kiválóan reflektál a kormány által meghirdetett Neumann János Program, amely pontosan artikulálja a Magyarország számára fontos kutatási irányokat: egészséges élet, digitalizáció, zöld átmenet és biztonság.
Önről azt írja egy sajtóorgánum, hogy az „Orbán-rendszer támogatója”.
Én Magyarország támogatója és a tudomány embere vagyok. Az elmúlt 42 évet a világ legjobban teljesítő tudományos, kutatói közegeiben töltöttem.
Egyetlen céllal tértem haza: hogy a megszerzett tapasztalataimmal segítsek eljuttatni a magyar kutatási rendszert a nemzetközi élmezőnybe.
További kritika, hogy változik az elmúlt években érvényes, az MTA-val együttdöntési szisztéma a vezetésben. Erről mit lehet tudni?
Az Irányító Testület továbbra is az MTA és az illetékes miniszter által jelölt négy-négy tagból, továbbá a szintén közösen javasolt és a miniszterelnök által kinevezett elnökből áll. Freund Tamás MTA-elnökkel és Csák János tárcavezetővel havi szinten, rendszeresen egyeztetünk, a törvénymódosítás tartalmáról is konszenzust alakítottunk ki.
Világos. Mi most a menetrend a következő időszakra?
Zajlik egy stratégiai tervezés, amely során próbáljuk összehangolni a hálózaton belüli tapasztalatokat, igényeket és kapacitásokat, valamint a magyar KFI-ökoszisztéma együttműködési lehetőségeit és lehetséges kitörési pontjait. 2024 elején megkezdődik a kutatóintézetek tudományos teljesítményének kiértékelése elismert nemzetközi kutatók bevonásával. Ez egy világszerte bevett gyakorlat, amelyet néhány évente szeretnénk megismételni, hogy a HUN-REN vezetése és maguk a kutatók is objektív képet kapjanak a teljesítményükről és globális versenyben elfoglalt helyükről. Hasonló célt szolgálnak a negyedévente megrendezésre kerülő HUN-REN Stratégiai Workshopok, ahol a kutatóhelyek vezetőivel, valamint magyarországi partnereinkkel közösen megismerjük és megvitatjuk a munkánkhoz mintául szolgáló legjobb külföldi gyakorlatokat. A tervezési folyamat végére összegyűlt információk birtokában az Irányító Testület dönthet a következő időszak kutatási és szervezeti stratégiájáról, amelyet terveink szerint jövő nyáron a nyilvánossággal is megismertetünk.
A célunk: hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarország 2030-ra Európa 10 és a világ 25 legjobb innovátora közé tartozzon.
Fotók: Ficsor Márton/Mandiner
Sőt egyből kettő is megjelent magyarul! A SETI abban segít, hogy felvegyük a kapcsolatot az űrben lévő élettel, míg az Androméda játékosai az űr sötétjében küzdenek meg az idegenekkel – és egymással.
Tarr Zoltán, a párt alelnöke levelet küldött az akadémiai közgyűlés minden tagjának, hogy elutasítsák az MTA elnökének ingatlanokra vonatkozó javaslatát.
A Nézőpont Intézet ismét felmérte a nemzetközi sajtómegjelentéseket. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár úgy látja, szisztematikus narratíva-háború zajlik napjainkban.
A technológiai óriáscégek világa egy ember alkotta szörnyeteg, amellyel szemben a nyugati kormányok vesztésre állnak. Miben jár előrébb Kína? A helyes stratégia Amerika és Európa számára is a kooptálás lenne, állítja a Cambridge-i Egyetem politikatudósa.
Róna Dániel a Partizánban próbálta relativizálni a dombóvári időközi súlyát, de végül kibökte, mi a helyzet.
„A 1,5 Celsius-fok elérése olyan, mintha egy pusztító láncreakció első dominóját látnánk eldőlni, a tűzzel játszunk” – hangsúlyozták a szakértők.
A nyugat-európai országok vezetői attól félnek, Amerika nem nyújt további védelmet.
Boris Kálnoky riportja a választás előtti állapotokról már elérhető a Mandiner YouTube-csatornáján.
