Magyar vétó: nem tudja megadni Ukrajnának az 500 millió eurós katonai támogatást az EU

Az uniós külügyi vezetők kijevi tanácskozásán Magyarország fenntartotta korábbi vétóját.

Románia felzárkózása az egyébként a Nyugathoz közelítő kelet-közép-európai országokhoz egy adatokon alapuló tény – de ez nem minden. A kizárólagos versengés helyett arra is gondoljunk: térségünk országainak gyarapodása hosszú távon növeli egész régiónk erejét a világpolitikában.
Kezdi bejárni a magyar sajtót az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak egy új gyorsjelentése, amely aktuális helyzetképet ad az egyes EU-tagállamok vásárlóerőn alapuló, egy főre jutó GDP-jének (nemzeti össztermékének) alakulásáról, az EU átlagához képest; és ezen belül is
Hangsúlyozandó: a vásárlóerőn alapuló GDP-ről van szó, nem a konkrét egy főre jutó GDP-ről, nem is a nominális nemzeti össztermékről. Ezt azért is fontos kiemelni, mert nem mindegy, hogy melyik adatsorról beszélünk, s a mostani magyar híradások közül is vannak, amik tévesen összemossák őket.
Az is hangsúlyozandó: maga az Eurostat tér ki arra, hogy ez egy most elérhető adatokon alapuló becslés, és az ellenőrzött, újabb adatok majd júniusban érkeznek a témában.
Az Eurostat friss becslése szerint az EU átlagához (100%) képest a vásárlóerőn alapuló, egy főre jutó GDP Luxemburgban (261%) és mögötte Írországban (234%) a legmagasabb, messze kiemelkedve a többi országtól.
Arra, hogy a GDP-t és annak különböző számítási módjait mennyire nem lehet kizárólagos mérceként figyelembe venni , talán nincs is jobb példa e két ország kiugró számainál, hiszen közismert, hogy az egyébként nyilván jól élő, apró Luxemburgot az óriásira duzzadt, globális szerepű pénzügyi szektora húzza ennyire föl. A kies, nyugis Írország GDP-eredményeit pedig a többek között nagyon kedvező adópolitikája miatt itt adózó, ide bejelentett globális, főleg amerikai központú gigacégek tolják föl a magas atlanti égig. Az Irish Examiner egy friss cikkében tér ki arra, hogy néhány olyan óriás, mint az Apple, a Facebook, a Google, vagy épp a Pfizer gyógyszercég és a többiek adják az ír gazdaság hozzáadott értékének mintegy 56 százalékát!
Az Eurostat mostani és egyéb európai statisztikai adatainak értelmezésekor tehát
Ezen túlmenően viszont egy logikus, a józan észnek és tapasztalatainknak megfelelő skálát láthatunk az EU átlaga fölötti és alatti országairól. A skandináv országok, Ausztria, Hollandia, Belgium és Németország kisebb-nagyobb mértékben jobban teljesítenek és jobban élnek, mint az EU átlaga. Franciaország pont az átlagon áll, Olaszország egy picit alatta.
Jönnek aztán utánuk az egymással versengő egyéb dél-európai és kelet-európai országok. Szlovénia és Csehország már rég lehagyta Spanyolországot és Portugáliát, ahogy szépen feljöttek a balti országok is.
Itt következünk aztán mi: az Eurostat legújabb becslése szerint az EU átlagának 77 százalékán áll egyaránt Magyarország, Románia és Portugália – az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson alapuló GDP adataiban.
Extrém meglepetés egy ilyen eredmény? Nem az.
Világos, nem vitatott adatsorok mutatják, hogy a román nemzeti össztermék az elmúlt húsz év nagy részében jelentősen növekedett,
a 2008-as világválság, majd a Covid miatti bezuhanás időszakát leszámítva. Ezért természetesen az egy főre jutó GDP is növekedett a legtöbb évben – pláne úgy, hogy ez az adatsor az ország népességéhez viszonyítja a termelés alakulását, és mint ismert, Romániában drámaian fogy a népesség. Vagyis bizarr módon a népességfogyás üteme még külön rá tud segíteni egy ország GDP-adatainak jó alakulására. Mivel Magyarország népessége is fogy, ez a megállapítás ránk is igaz, egyébként.
Itt érünk a vásárlóerő-paritáson számolt, egy főre jutó GDP-hez. A vásárlóerő-paritás azt méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat. A pénzárfolyamok, valamint egy adott ország árszínvonalának alakulása az tehát, ami jelentősen befolyásolja ennek a speciális mérőszámnak az eredményeit. Ha egy országban jelentős drágulás megy végbe, rosszabb lesz az éves végeredmény. Ha egy országban folyamatosan csökken a lakosság, ámde a gazdasága növekedési pályán van, az fölfelé tolja az adatokat.
Fontos tény azonban az is, hogy a különböző nagy nemzetközi intézmények némileg eltérő adatokat, becsléseket közölnek a GDP-hez kapcsolódó különböző mérőszámokról,
Az IMF 2022-re vonatkozó becslése szerint például Magyarországon 42 ezer dolláron, Romániában 38 ezer dolláron áll az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson alapuló GDP. A Világbank még a 2021-es adatoknál tart, ott ők 36 ezer dollárt mértek Magyarországnak és 35 ezer dollárt Romániának. A CIA adatbázisa Magyarországnak 33 ezer dollárt, Romániának 30 ezer dollárt mért 2021-re.
Ezzel egyébként Magyarország nagyjából a 42. a rangsorban a világ közel 200 országából.
Ha a nominális egy főre jutó GDP-adatokat nézzük – amire kevésbé szoktak hangsúlyosan hivatkozni – akkor még nagyobb Magyarország előnye, közel 19 ezer dollárt számol hazánknak az IMF, és 15 619 dollárt Romániának.
Ne felejtsük azonban el, hogy jóval nagyobb népességszáma miatt Románia nominális GDP-je nagyobb Magyarországnál: 299 milliárd dolláros a nemzeti össztermék, ami Csehország, Chile vagy épp Finnország nagyságrendjének felel meg; míg Magyarországé 184 milliárd dollár, egy nagyságrendben Algériával, Kuvaittal vagy épp a már a háború előtt is közel magyarországnyi gazdasági méretűvé zsugorodó, ámde sokkal nagyobb népességű Ukrajnával.
Idős asszony egy moldvai csángó faluban 2023 februárjában (fotó: Mandiner, Mátrai Dávid)
Nézzük aztán az összképet: egyértelmű tény, hogy térségünk legtöbb országa az elmúlt jó tíz évben nagy ütemben tudott felzárkózni az EU átlagához. Magyarország 2010-ben még az EU átlagának 64 százalékán állt, majd 2022-re, két év Covid-válság után, az ukrajnai háború évében pedig az EU-átlag 77 százalékára becsülik.
Ha az elmúlt három év megpróbáltatásai nem következtek volna be sem itthon, sem egész térségünkben, talán több százaléknyival előrébb is tarthatnánk. Az elért teljesítményre így is büszkék lehetünk, és
Eközben Románia 2010-ben még az EU átlagának alig 45 százalékán állt, tehát jelentős lemaradását nagy ütemben tudta csökkenteni, és többféle mérőszám alapján valóban ott jár a közelünkben, és több más térségbeli ország közelében.
Meglepődhetünk ezeken az adatokon, ha személyes Románia-tapasztalatainkból indulunk ki. A mai Romániában körülnézve elismerhetjük, hogy messze nem ott tart az ország, mint Ceausescu bukásakor és az azt követő, tovább nyomorgó időszakban;
A román modell mérlegéről maga Matolcsy György közölt egy adatokon alapuló elemzést 2021-ben. A jegybankelnök ebben kifejtette: a román növekedési modellben a balti modellhez hasonlóan gyors a digitális átmenet, a szolgáltatási szektorra épül a növekedés, magas a beruházási dinamika, ezért jelentős a tőkemélyülés és ezek következtében erős a termelékenység javulása is. A 2010 és 2019 között elért 35,2 százalékos román GDP növekedés két azonosan erős forrása a tőkebővülés, valamint a termelékenység/hatékonyság emelkedése (TFP) volt, emellett alig kapott szerepet foglalkoztatásbővülés. „Ezzel szemben a magyar modell 31,3 százalékos növekedésében a foglalkoztatásbővülés nagyobb szerepet játszott, mint a másik két tényező hatása” – írta két éve Matolcsy.
A román növekedésnek ugyanakkor ára is volt az elmúlt években: a magas pénzügyi egyensúlytalanság – emlékeztetett a jegybankelnök. A költségvetési hiányok, az államadósság-ráta emelkedése, a folyó fizetési mérleg egyensúlytalansága, az infláció és a pénzügyi sebezhetőség Romániában magasabb volt az elmúlt években, mint a balti szintek és a térség adatai – olvasható Matolcy György írásában.
Ebből is látszik: Románia növekedése más tényezőkből állt össze, mint Magyarországé, másra helyezték a fókuszt. Hétköznapiasan szólva: úgy tudtak pörgős gazdaságot létrehozni, hogy egyébként az ország szakadtabb maradt, mint az időközben e téren sokat fejlődő hazánk.
Egyértelmű, hogy a régió országainak európai átlaghoz való látható, érezhető közeledése mindannyiunk súlyát, erejét, politikai és gazdasági befolyását fogja erősíteni a nemzetközi porondon. Erdély gyarapodása örvendetesen emeli fölfelé a Kárpát-medencét, Kelet-Magyarország erősödése növelheti a magyar-román határ két oldalának kapcsolati hálóját.
A konnektivitás igényének korszakában a térség minden fejlődő tendenciáját csak üdvözölhetjük – a jó gyakorlatokat és sikeres politikákat pedig egymás országaitól is megtanulhatjuk, nem csak a nyugati centrum tankönyveiből.
Nyitóképen: Dacia konceptautó a 2022-es Paris Motor Show-n (Serge Tenani / Hans Lucas via AFP)
Kövesse a Facebookon!