Olvad az MSZP, nem akar véget érni a kilépési hullám

Újabb (kvázi) alapember távozott a hétvégén a már évek óta folyamatosan zsugorodó MSZP-ből. Ujhelyi István, a párt európai parlamenti képviselője vasárnap jelentette be, hogy lelép, miután szerinte évek óta képtelen volt „felráznia a pártját". 

A politkus ezzel újabb szöget ütött a szebb napokat is megélt egykori kormánypárt koporsójába. Az utódpártként 1989-ben létrejött MSZP a rendszerváltozás óta volt már többször volt kormányon, ha pedig ellenzékbe szorult, egy ideig akkor annak legerősebb szereplőjeként volt jelen az Országgyűlésben. Ennek mára vége.

Az addig egységesen működő szocialistáknál

ami elsődorta (kétségtelen, ennek egyéb okai is volt) az akkori miniszterelnök Medgyessy Pétert, akit korábbi sport és ifjúsági minisztere, Gyurcsány Ferenc követett a poszton.

Szili után Gyurcsányék

A szocialisták Gyurcsánnyal ugyan behúzták a 2006-os választásokat, de a kormányfő nyilvánosságra kerülő őszödi beszéde és a kialakult helyzet kezelése már akkor sem vetített előre sok jót a párt jövője szempontjából.

A kilépési hullámot aztán épp a volt miniszterelnök indította el a 2010-es súlyos választási bukást követően, miután egy évvel később

Vele együtt olyan nevek hagyták ott a frakciót és a pártot, mint Molnár Csaba, Vadai Ágnes, Varju László vagy Vitányi Iván, megalakítva a Demokratikus Koalíciót.

Igaz, Gyurcsányék előtt, 2010 októberében már távozott egy másik meghatározó politikus a pártból: Szili Katalin. A volt kormányfővel szembekerülő egykori házelnök élesen bírálta pártját az önkormányzati választáson elszenvedett újabb vereség miatt, és saját mozgalmat indított, amely párttá alakult, Szociális Unió néven.

A belső harcok a következő években is folytatódtak,

A lejtmenet folyamatos: 2014-ben már csak 29, 2018-ban 15, majd az idei választás után már csak 10 fős képviselőcsoportot tudtak alakítani.

Botrányhősök

Az erodációhoz olyan, a pártból távozni kényszerülő botrányhősök is hozzájárultak, mint az eltitkolt külföldi számláival lebukó, jelenleg is különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt bíróság előtt álló volt elnökhelyettes, Simon Gábor vagy a felesége révén offshore-botrányba keveredett Boldvai László, a párt korábbi pénztárnoka.

Közben 2017-ben faképnél hagyta a szocialistákat a mellőzött parlamenti képviselő Horváth Imre, valamint az idén hivatali visszaélés miatt első fokon elítélt Demeter Márta is.

2019 októberében újabb nagy név következett, mégpedig az egy ideig miniszterelnök-jelölti álmokat dédelgető Botka László. A szegedi polgármester még 2016 decemberében jelentkezett be, hogy elvállalná az ellenzéki kormányfő-jelöltséget, de egy évvel később már lemondott erről. A sértődött Botka keményen nekiment az ellenzéknek, amelyet szerinte behálózott a politikai maffia és nem is akar nyerni 2018-ban.

Botkát egy évvel később egy másik régi motoros követte, a 2019-es európai parlamenti választási kudarcot követően a pártvezetéssel szembe kerülő Szanyi Tibor, akit „a párt megítélését nyilatkozataival, cselekedeteivel hátrányosan befolyásoló magatartása” miatt visszahívtak az alelnöki posztról.

Még 2019-ben, az ellenzéknek fővárosi sikereket hozó önkormányzati választás után ült át a DK-ba Kiss László és Szaniszló Sándor polgármester. Rá egy évre, 2021-re is jutott még távozó, emblematikus figura, Molnár Gyula. A párt korábbi elnökét tavaly júniusban zárta ki soraiból az MSZP, miután a választás előtt bejelentette, hogy amennyiben nyer egyéniben, nem a szocialisták, hanem a DK frakcióját fogja erősíteni. Hasonlóképp járt el Szakács László.

Nincs esély a megújulásra

Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerint az MSZP esetében is azt a kérdést kell feltenni, van-e esély a megújulásra. Szerinte erre nem a válasz, sem Kunhalmi Ágnessel, sem Komjáthi Imrével nem tud új erőre kapni az MSZP. 

Kifejtette: az MSZP is gyűjtőpártként indult, így sok irányzatot egyesített, de egy idő után ezeknek a képviselői lemorzsolódnak, ahogy például az MDF esetében is láttuk. Ujhelyi kilépése leginkább a mandátumával függ össze, nem látta biztosítottnak, hogy az MSZP-vel újra EP-mandátumot tud szerezni. A másik, hogy elfogyott körülötte a levegő, miután kiderült, nincs esélye, hogy pártelnök legyen. Komjáthival a baloldali arcélt próbálnák erősíteni, de erre már bejelentkezett Dobrev Klára. Kiszelly azt valószínűsíti, hogy

Arra van még emellett esélyük, hogy ha lesz újabb ellenzéki összefogás, akkor az alkuk eredményekét egyes politikusaik pozicíóhoz juthatnak. 

Nyitókép: az MSZP parlamenti frakciója 2020 júniusában (Fotó: MTI/Kovács Tamás)