Föld körüli pályán az új magyar műhold

„2021 a magyar űrkutatás sikeres éve lesz” – mondta Kiss László csillagász, hozzátéve, hogy kedd reggel startolt el a világűrbe egy újabb nanoműhold, amit a C3S KFT műhelyében építettek meg. A platform magyar fejlesztésű, a nanoműhold hasznos terhe egy, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpontban fejlesztett tudományos műszer, amellyel a kozmikussugárzást vizsgálják majd a Föld körül. Az űreszközt öt évig fejlesztették és helyi idő szerint estére állítják végső pályájára – tette hozzá. Kiss László beszélt arról is, hogy az űreszközzel együtt már három magyar nanoműhold kering a világűrben. Ezzel a csillagász szerint a magyar űrkutatás a nemzetközi élvonalhoz zárkózik fel nagy sebességgel. Beszámolt arról is, hogy augusztus 7-én először detektált egy gamma-kitörést az idén március 22-én felbocsátott, magyar vezetéssel fejlesztett GRBAlpha nanoműhold.  Az asztrofizikai űreszköz egy mindössze 10 × 10 × 10 centiméteres CubeSat, amelynek célja egy, a gamma-kitörések égi helyzetének költséghatékony meghatározására készülő, nanoműholdakból álló rendszer, a CAMELOT megalapozása – tette hozzá.

A hálózat 2024-2025-re valósulhat meg. A GRBAlpha nevű űreszközön egy új típusú detektor található, amely a gammasugárzást fénnyé alakítja. Hozzátette: az űreszközt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében, a japán Hirosimai Egyetemen, illetve a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának Fizikai Intézetében dolgozó munkatársakkal tervezték és építették meg cseh és szlovák partnerekkel együtt. Az augusztus 7-én felvillant – a NASA Swift műholdjával is észlelt – gamma-kitörést a CubeSat is detektálta – tette hozzá Kiss László hozzátéva, hogy a CAMELOT segítségével a több száz millió dolláros NASA műholdnál százszor olcsóbban lehetne észlelni a gamma-kitöréseket. „Ez még csak egy demonstrációs eszköz, amelynek a célja ennek a hálózatnak a megalapozása” – mondta Kiss László.

A start után néhány órával hazánk felé érkezett 3U CubeSat műholddal megtörtént a kapcsolatfelvétel. A néhány perces áthaladás alatt a földi állomás vette a műhold által sugárzott rádiós jeleket és a C3S Küldetés Operációs Központja értelmezte azokat. A leérkező rádiós jelek a műhold életjeleit tartalmazzák, így tudható, hogy a platform első automatikus feladatait sikeresen elvégezte, a műhold antennája és napelemszárnyai kinyíltak, és az alrendszerek a tervezettnek megfelelően, jól működnek. Most, hogy a műhold életjelei rendben vannak az elkövetkező néhány hétben a RadCube üzemeltetési csapata előkészíti a műholdplatformot a tudományos kísérletek és mérések elvégzésére.

(MTI, nyitókép: MTI OTS)