A történelmi tények tiszteletben tartása nem jelent revizionizmust

Az önkormányzatokról, a koronavírus-járvány elleni védekezésről, valamint a trianoni évfordulóról beszéltek jobbikos és kormánypárti képviselők napirend előtt az Országgyűlés keddi ülésén.

Jobbik: Tiszteletlenség, ami az önkormányzatokkal történt

Dudás Róbert (Jobbik) kiemelte: ami az elmúlt évtizedben az önkormányzatisággal történt kormányzati részről, tiszteletlenség az önkormányzatok irányába, és ami az elmúlt hónapokban történt, nagyfokú tiszteletlenségre, a tudás és tapasztalat hiányára utal. Felvetette, hogy amikor önkormányzatokat érintő kérdéseket dolgoznak ki, van-e az előterjesztők között olyan, aki volt már önkormányzati tisztségviselő, vezető. Ha lenne, akkor tudnák, mi az önkormányzatiság: az biztosítja, hogy az emberekhez legközelebb születhessenek meg a döntések – tette hozzá. Megjegyezte: az önkormányzatok a veszélyhelyzetben is helytálltak, mindent megtettek a lakosság védelméért.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt, 2002 után az önkormányzatok folyamatos kifosztása zajlott, az akkori kormány az elhibázott gazdaságpolitika következményeinek jó részét az önkormányzatokon keresztül osztotta meg a társadalommal, forrásokat vont el, feladatokat terhelt az önkormányzatokra. A magyar önkormányzati rendszeren keresztül az állampolgárok az életüket érintő döntésekbe messzemenőkig képesek beleszólni, érvényesíthetik az érdekeiket – értékelt. Közölte: miután korábban mérhetetlen eladósodás alakult ki az önkormányzatoknál, az adósságkonszolidáció és a feladatmegosztás újragondolása után megteremtődött a lehetősége annak, hogy az önkormányzatok gazdálkodjanak, önálló döntéseket hozzanak, mert már van ehhez forrásuk.

KDNP: Le kell vonni a járvány tanulságait

Harrach Péter (KDNP) arról beszélt, hogy a járvány lassan lecseng, így fel kell tenni a kérdést, mik a tanulságok, hogyan tovább. A járványhelyzet kezelése rendben volt, a kormány idejében és hatékonyan intézkedett, a lakosság fegyelmezett volt, az ellenzék pedig nem vett részt a küzdelemben – értékelt. A negatív hatások között említette, hogy a járvány veszélyeztette az emberi életet és egészséget, korlátozta a mozgást és visszavetette a gazdaságot. Ugyanakkor a járványhelyzet helyre tette az önmagunkról alkotott képet, be kellett látni, hogy a szabadságunk korlátozott, és sok felesleges dolog van a fogyasztásunkban, megmutatta a közösségek erejét, a távmunka hatékonyságát, és az iskolák, szülők, diákok is helytálltak – tette hozzá ellenpontként. Harrach Péter szerint az egyik legfontosabb kérdés a gazdaságra gyakorolt hatás, és bebizonyosodott, hogy a keleti nyitás politikája eredményes volt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a nemzetközi politikai közbeszédet meghatározza, hogy az egyes országok milyen intézkedésekkel jönnek vissza abból a helyzetből, amelyet a járvány terjedési sebességének csökkentésére hozott korlátozó intézkedések állítottak elő. Magyarország ezeket az intézkedéseket idejében hozta meg, így sikerült a járványgörbét ellaposítani, az egészségügyi rendszert felkészíteni és kontroll alatt tartani a járvány terjedési ütemét – közölte. Úgy látja, fontos levonni következtetéseket, ez egy hosszabb folyamat lesz. Az látható, hogy ha egy kontinens kiszolgáltatja magát a stratégiai ágazatok tekintetében egy külső szereplőnek, könnyen bajba kerülhet, most például az egész világ Kínában áll sorba a védőeszközök beszerzésekor. Magyarországon megkezdték a szükséges kapacitások kiépítését – mutatott rá Szijjártó Péter. A tárcavezető szerint azok az országok, amelyek légi teherszállítási képességgel bírnak, rugalmasabban tudnak reagálni egy ilyen helyzetben, ezért az ilyen kapacitás kiépítése is fontos kérdés lesz. Közölte: a keleti nyitás sikere nemcsak az egészségügyi védekezés tekintetében bizonyosodott be, hanem az elmúlt időben nagyon sok beruházás is érkezett ebből a térségből.

Fidesz: Minden magyarnak segíteni kell

Csöbör Katalin (Fidesz) hangsúlyozta: egy felelősen gondolkodó magyar kormánynak meg kell adnia minden segítséget minden magyarnak, bármilyen veszélynek is legyen kitéve, és a jelenlegi kormány ezt teszi. Így van ez, ahol magyar közösségeknek szükségük van a támogatásra bárhol a világon – vélekedett. Felidézte, hogy 2010-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében hatalmas árvíz pusztított, és ez a katasztrófa egybeesett a trianoni évfordulóval. A Trianon óta eltelt időben nem halványult meg ennek az eseménynek az emléke, Trianonról emlékeznek meg a nemzeti összetartozás napján, emlékeznek azokra a határon túli magyarokra, akik ápolták a magyar kultúrát és nyelvet – mondta.

Szijjártó Péter kifejtette: Magyarország esetében az ország és a nemzet határai történelmi okok miatt nem esnek egybe. Olyan külpolitikát folytat a kormány, amely a jószomszédi kapcsolatokban érdekelt, minden szomszédos országgal jó kapcsolatot akarnak ápolni, ami főként a határon túli magyar nemzeti közösségeknek jó – fogalmazott. Hozzátette: igyekeznek elkerülni a feszültséget, a belpolitikai kérdésektől távol tartják magukat, amíg azoknak nincs hatásuk a magyar nemzeti közösségekre. Kijelentette: fontos a kölcsönös tisztelet is, elvárják a szomszédos országoktól, hogy tartsák tiszteletben, hogy ami nekik „történelmi eseményként örömet jelent, az számunkra nemzeti tragédia”. Ugyanakkor „a történelmi tények tiszteletben tartása, az nem jelent revizionizmust” – közölte. A miniszter kitért arra: segítik a határon túli közösségeket a gazdasági megerősödésben, folytatják a gazdaságfejlesztési programokat, újabb 18,5 milliárd forintot fordítanak erre. A magyar nemzet minden tagja számíthat a kormányra, éljen akár az anyaországban vagy a határokon túl – mondta.

(MTI)