A tudomány és a politika kapcsolata mindig kényes kérdés, legyen szó bármely uralmi rendszerről. A Béres-történet most filmként kerül a mozikba.
Béres József 1920. február 7-én született Záhonyban, agrármérnöki diplomáját 1965-ben, doktori címét 1968-ban szerezte. Laboratóriumi kutatóként felfedezte, hogy a növények számos betegségét a létezésükhöz alapvetően szükséges nyomelemek hiánya okozza, és ezek pótlásával a tünetek orvosolhatók. Felismerését továbbgondolva ráébredt, hogy ez az elv az állatoknál, sőt az embereknél is igaz lehet. Hosszas kísérletezés után, 1972-ben alkotta meg legendás készítményét, a Béres Cseppet, amelyet először saját magán próbált ki, majd súlyos beteg húgának is adott belőle.
egyre többen fordultak a kutatóhoz segítségért. Béres tevékenységét azonban a szocialista hatalom nem nézte jó szemmel, minden eszközt bevetettek, hogy megtörjék népszerűségét és megakadályozzák a készítmény terjedését. A hatóságok börtönnel fenyegették, kuruzslás vádjával bírósági eljárást indítottak ellene, de a kutató minden fenyegetés ellenére kiállt felfedezése mellett, és humánus, igazságkereső személyisége sokakat az ügy mellé állított.
A tudomány és a politika kapcsolata mindig kényes kérdés, legyen szó bármely uralmi rendszerről. Egyes találmányok fel tudnak emelni társadalmakat,
– az eddig regnáló uralmat megingatva.
Február 6-tól játsszák országszerte a mozikban A feltaláló című magyar játékfilmet. A Gyöngyössy Bence rendezésében készült életrajzi dráma a Béres Csepp megszületésének izgalmas történetét és Dr. Béres József kutató hatalommal vívott, megalkuvást nem tűrő harcát mutatja be a hatvanas-hetvenes években.
„A feltaláló a Béres Csepp születésének eseményeit követve egyúttal látleletet ad a hatvanas-hetvenes évek Magyarországáról, a (nem) működő szocializmusról, az akkori társadalmat átható hazugságokról, intrikákról. Úgy érzem, napjainkban különösen fontos, hogy felelevenítsük Béres József küzdelmeit, igazságszerető, megalkuvást nem tűrő személyiségét, elkötelezettségét és azt a morális értékrendet, amelyet a kutató ránk hagyott” – emelte ki a rendező.
Kabay Barna, a film producere és társ-forgatókönyvírója elmondta: „Nagyon fontos számomra, hogy ez a film a hatvanas évek óta felnőtt generációkat is megszólítsa. Azokat, akik keveset tudnak erről az időszakról, akik csak homályos sejtésekre, érzésekre támaszkodhatnak.”
Egy nemzet életében nagyon fontos kérdés, hogy a történelem traumáit és az abban fogant örökségét hogyan dolgozza fel és közvetítse az utókor számára. Szembenéztünk a holokauszt borzalmaival a Saul fiában, láthattunk 19. századi akciófilmet a Kincsem formájában, Gera Marina teljesítménye pedig Emmy-díjat ért a GUPVI táborok borzalmait megörökítő Örök télben.
A tanú a szocializmus humorosabb felét próbálta megragadni, ez azonban A feltalálóról nem mondható el.
a darab pedig témáját tekintve hiánypótló. Hiszen mit tudunk ma azokról a tudósokról és kutatókról, akik a szocialista diktatúra árnyékában végezték áldozatos munkájukat?
Sajnos keveset. A feltaláló című film pedig jó. Egy közel kétórás mozi, egyetlen személy életének kis periódusáról első hallásra ijesztőnek hathat főleg, ha életrajzi filmről beszélünk. Kérdéses, hogy a történet végig megragadja-e a néző figyelmét, milyen dramaturgiai elemeket hol és hogyan vetnek be. „Jó történeteket kell a mozikba vinni és ez egy jó történet, önmagában is megáll a lábán” – mondta a rendező a sajtóvetítés utáni sajtótájékoztatón. A kijelentése pedig teljes mértékben megállja a helyét, hiszen Béres József gyógyító cseppjének története az élet és a fakuló szocializmus olyan oldalát mutatja be, amit eddig mozivásznon nem láthattunk – a történet pedig nem köztudott.
Béres története nem csak az igazság és a tudomány harcát testesíti meg egy olyan rendszerben,
hanem a szürke ’60-as évek falusi életét is megörökíti, tekintve, hogy a 20. század egyik legnagyobb magyar találmánya egy Kisvárdai tsz laboratóriumában fogant. Magyar mozi ilyen témát, ilyen környezetben eddig még nem dolgozott fel, az időzítés pedig tökéletes, hiszen 2020 a feltaláló születésének 100. évfordulója. A képi világ gyönyörű, az operatőri munka nagyon sok hozzáadott értéket ad a filmhez, a zene pedig végig harmóniában kíséri a történetet. A díszletek és jelmezek visszaadják a ’60-as évek miliőjét, olyan képet teremtve és hangulatot alkotva a néző körül, amiben könnyen átélheti a Kádár-rendszer széthullásának kezdeti napjait és azonosulhat Béres karakterének drámájával.
A helyzetet fokozza a tudat, hogy Béres nem csak az diktatúra gépezetével kellett szembe szálljon, hanem az idővel is, mivel húga agytumoros beteg volt – a Béres csepp ötlete is innen fogant bátyja fejében. A feltaláló egy hiánypótló filmalkotás a magyar mozi történetében – reméljük, hogy sikeres lesz, elindítva ezzel egy hullámot, ami az eddig kellően fel nem dolgozott nemzeti történeteket és értékeket helyezi fókuszba.
Petényi Katalin, a film társszerzője és Gyöngyössy Bence rendező elmondta, hogy a forgatás ötlete egy 2015-ös Béres Józsefről szóló dokumentumfilm kapcsán fogant a rendező fejében, azonban a Nemzeti Filmalap és Andy Vajna először elkaszálta az ötletet, majd az MTVA finanszírozásában egy négyrészes sorozat valósult meg „Cseppben az élet” címen.
A film a négyrészes sorozat jeleneteiből lett összevágva, illetve forgattak hozzá új jeleneteket is. Adatforrások voltak a helyi híradók beszámolói, levéltárak és akkori újságok címlapjai, illetve a Béres Klára által írt könyv a feltaláló munkásságáról, ami számos interjút és visszaemlékezést tartalmazott. Nagy László naplója is nagyon sokat segített a korhű ábrázolásban, hiszen Béres egyik fő támogatójaként napról-napra megörökítette a tudós viszontagságos életszakaszát.
A film forgatókönyvét Petényi Katalin, Gyöngyössy Bence és Kabay Barna Balázs Béla-díjas alkotók, valamint Fonyódi Tibor és Czető Bernát László írták. Béres József szerepét Gáspár Tibor (Kincsem, Anyám és más futóbolondok) Jászai Mari-díjas színész alakítja, aki szerint
hiszen a kreatív elméknek, a más utakat járóknak mindig meg kellett küzdeniük a hatalommal, a hivatalokkal, némelyeknek még a saját családjukkal is, hogy elérjék álmaikat, megvalósítsák céljaikat.
Béres József feleségét, Papp Katalint Huszárik Kata (Hyppolit, a lakáj) alakítja, színészi játéka felidézi az erős asszony személyiségét, aki a rengeteg baj és nehézség dacára is hűségesen kitartott férje mellett, mindenben támogatva őt. A feltaláló további főbb szerepeiben olyan kiváló színművészek láthatók, mint Székely B. Miklós, Hatházi András, Seress Zoltán, Für Anikó, Lukács Sándor, Trokán Péter, Bede-Fazekas Szabolcs, Oberfrank Pál és Trill Zsolt.
A feltaláló c. film Dr. Béres József születésének 100. évfordulója előtt tisztelegve 2020. február 6-án érkezik országszerte a mozikba, a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Nézze meg az ELTE rektorát, a legnagyobb és a legrégebbi egyetemünk most bizonyította, képes igazságot szolgáltatni.
Az 1967-es hatalomra jutásával Ceaușescu megkezdte hosszú és félelmetes uralmát, amely 1989-ig tartott.
A magyar külügyminiszter ráadásul még mindig nem fedte fel teljesen a lapjait.
Szombaton reggel, a Duna Arénában véget ért az olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok úszó pályafutása.
