Mennyire magyar Ókovács szíve?

Skrabski Fruzsina Facebook-interjúja Ókovács Szilveszterrel

Manapság a kultúra világában két dolognak kell megfelelni: szakmai sikereket kell elérni, miközben bizonyítja az adott vezető, hogy nemzeti szív dobog benne. Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója szakmailag elismert ugyan, de a szívét már többször megtámadták. Elhatároztam, hogy orvos-pszichológus gyerekeként olyan keresztkérdéseket teszek fel neki, amivel kiugrasztom a szívet a bokorból, hogy nemzeti-e vagy valami elfajzott fajta?

Mi jut eszedbe a magyar zászlóról?

Hogy Veszprémben megyünk haza a Lovassyból a március 15-i ünnepségről, a vállamon lévő zászlót egy mögöttünk lassú járatban settenkedő rendőrautóból előugró fazonok összetekertetik velem és roppant indulatos. 1987-et írtunk, Papp János volt még a megyei első titkár... Mióta házban élünk, a közeli Dunakeszin minden évben Wittner Mária kezéből vesszük át a zászlónkat, és ‪március 15-én‬ szoktuk kicserélni a fali tartóban. De eszembe jut, ahogy a Kárpát-Haza OperaTúrára felmatricáztuk a 12 buszt és a 12 kamiont is: a magyar színekkel trükkösen bántunk, hisz 7 nagyon különböző "utódállam" 17 városába látogattunk el. Belekötni nem lehetett, mégis mindenki tudta, ez a négyszáz méteres konvoj egy magyar kultúrhadoszlop. A legnagyobb magyar zászlót most Dél-Koreában láttuk: a Bánk bán felhangzása előtt a magyar Himnuszt is eljátszottuk, és a teljes színpadnyílás méretében egyetlen zászlóvá vált a hatalmas háttér-ledfal... De kis méretben is ugyanazt jelenti, például a Magyar Nemzeti Balett melegítőin, pedig emlékszem, morcos voltam 2011-ben, mennyibe kerül a kivarrása, de Solymosi Tamás balettigazgató meggyőzött róla, hogy így lesz szép és tartós, nem pedig csak úgy rávasalva.

De akkor miért zavart az Operában?

A Magyar Nemzeti Balett az Opera klasszikus balettegyüttese, tehát az iménti válaszom fényében főleg érdekes a kérdésed. De értem a célzást. A nemzeti jelképeink tiszteletet követelnek, azokat önös célokra használni nem szabad, mert az egész nemzetet testesítik meg. Ahogy megakadályoznám, hogy a Himnusz soraival folyjon az énekkar beéneklése, és a koronás címerünk se lehet tapétaminta a vécé falán, a trikolórt sem szabad arra használni, hogy a másik társulati tag iránti ellenérzést mutassuk ki vele. "Az utolsó magyar öltöző" minősítés és az ajtóra kiszögezett zászló ilyenkor a konkurenciától való páni félelem, a szakmai frusztráció és a kivagyiság, a művészközösség megosztásának eszközévé silányul. A nemzeti jelkép nem játék, pláne egy nemzeti intézményben nem lehet az. És aztán aki ebből a gondolatmenetből olyan mondatot ácsol, hogy szerintem "az Operában nincs helye magyar zászlónak", az már küldetést hajt végre, pontosan felmérve, miként érti majd ezt mindenki, aki a hőbörgés szerelmese, és se utánaolvasni nem szeret ügyeknek, se a "hallgattassék meg a másik fél" ókori elvét nem vallja, és még az Erkel Színház felé se visz útja, hogy ott meglássa, kinn-e a trikolór?

Miért akartad propagálni a homokosokat?

Mondhatnám, hogy ez most hogy jön ide, de a Billy Elliotra történő célzás végül is összefügg a balettel. Megjegyzem, itt a legnagyobb tanulság a balsajtó támadása volt, akik a száz feletti előadásszámból 15 áthelyezését „betiltásként” minősítették, és az egész világsajtót itt találtam az ajtó előtt, akiknek hiába mondtam, hogy amíg itt interjúzunk, az Erkelben megy a kormány által állítólag betiltott Billy, sőt naponta kétszer is, senkit sem zavart az igazság, még hetekkel később is jelentek meg betiltásról szóló cikkek. De a jobbsajtó is lőtt rendesen, ez most a folytatás. A Billynél a „nemi identitások eltévelyítőjeként”, most a külföldizéssel a „nemzetellenes magatartásomért”, a keresztény évadunk kapcsán bizonyára majd „hitetlenségemért” fognak támadni. A Billyt egyébként éppen azért tűztük műsorra – nyáron, tehát nem az operaévad terhére –, hogy megpróbáljunk mi magunk is hozzájárulni a hazai balettképzés kimeneti oldalának erősítéséhez, ezt akkor is, most is és persze, anno a 2016-os premier előtt is elmondtam. Hogy ne maradjon csak 50%-on a Magyar Nemzeti Balettban a magyar művészek számaránya, mert bár egy osztrák vagy holland balettigazgató már ettől a számtól elájulna örömében, nekünk még ez is kevés. Minden székre kitettük a jelentkezési lapot, két hónappal később meg is alakítottuk iskolánkat, a Magyar Nemzeti Balett Intézetet: ma, két és fél évvel később már 115 kis magyar növendék bontogatja szárnyát. A Billy amúgy nem homokosdarab, hiába írt hozzá dalokat ‪Elton John‬, a mi előadásunk sem az: ha most mindazon gonosz cikkek és aljas kommentek eltűnnének, akiknek szerzői nem is látták az Erkelben, ezt a kérdést fel sem tennéd, mert nem lenne hozzá anyagod. Amúgy meg utálom a kettős mércét, Magyarország nemzetközi megítélését is ez a módszer ássa alá. A homoszexualitás létezik. Michelangelo Pietája, Csajkovszkij 1812 nyitánya, ‪Wilde Salome‬-drámáj, Poulenc Kármelita-operája vagy Freddie Mercury Bohém rapszódiája – remélem – senkit sem zavar, sőt inkább katarzisig visz, de kampányguruk és emlékdalszerzők nemi irányultságát se kezeljük szakmai és emberi minőségük fölé helyezve. A másik ember létezésének tudomásul vétele nem azonos szexuális irányultságának támogatásával. A Philadelphia rossz film volt? Eötvös Péter Angyalok Amerikában című operája méltatlan volna? A szerző, aki a világ legtöbbet játszott élő operaszerzője, három éve kapta meg a Szent István-rendet, a legmagasabb állami kitüntetést Áder János elnök úr kezéből. Szerintem le lehet szállni rólunk.

Miért nem magyar művészekkel dolgozol?

A Magyar Állami Operaház közalkalmazottainak száma 1100 körül van, jó pár álláshely betöltetlen. Közöttük külföldi állampolgár szűk 70 kolléga, ez 6%. Rajtuk kívül foglalkoztatunk még több száz személyt szerződéssel, köztük több mint 100 magyar operaénekest. Évente 1-2 külföldi koreográfus és balettmester, évi 1 balettgálára 4-6 külföldi szólista, szezononként 1-2 külföldi rendező, tervező, 8-10 karmester érkezik hozzánk. A soron következő Keresztény Évad 3000 énekesi kitűzéséből bőven száz alatti a külföldi énekesek fellépésének száma, ez csak 3%. Ki-ki döntse el, veszélyezteti-e ez a magyar dominanciát? Figyelmedbe ajánlom az Opera Alapító Okiratát, 22 célcsoport fogalmazódik meg itt, eszerint kell dolgoznunk. Különösen a c., és e., pontokat javaslom elolvasni. Az Opera nemzetközi pályán játszik 1884 óta, két műfajunk (opera, klasszikus balett) nem korlátozott a nyelvi nehézségektől, szemben pl. a prózai színházakkal. Mivel az Erkel újranyitásakor hirtelen volt szükségünk 40 új, magasan képzett balettművészre, az évi néhány végzősre beállt magyar egyetemi felhozatal ezt nem tudhatta kiszolgálni, így kerültek be kiváló külföldi táncosok, 6-700 jelentkezőből. Az elmúlt 8 évben 30 magyar balett táncosnak kínáltunk szerződést, mert az elöregedett (és itt most nem a szó köznapi, hanem sportolói-táncosi értelmében vedd a szót), 34 esztendős átlagéletkorú társulaton is fiatalítani kellett. A már említett balettiskolánkkal mi is azon vagyunk, hogy legkésőbb tíz-tizenöt év múlva, mire az ovisaink legtehetségesebbjei felnőttkorba érnek, az MTE diplomásaival vállvetve visszalendítjük az ingát a Magyar Nemzeti Baletten belül is – illetve nyilván azt már mások teszik, de egy folyamat részei vagyunk, kaptunk is, adnunk is kell az utánunk jövőknek. A minőség ugyanakkor nem zuhanhat alá, mert a magyar közönség is megérdemli, hogy a ma már a világ első tíz együttese között jegyzett Magyar Nemzeti Balettnek egyetlen esetben se kelljen választania szereposztáskor minőség és magyarság között.

Miért nem magyar operákat játszotok?

Selmeczi György: Spiritiszták, Varga Judit: Szerelem, Tallér Zsófia: Leander és Lenszirom. Ez a három magyar opera, amelyet mi ősbemutattunk, plusz Gryllus Samu Két nő című alkotását és Mezei Gábor Péter A ravatal előtt c. opuszát, Bella Máté A tavasz ébredése c. darabját. Most következik Tóth Péter Tóték-vígoperája, ősszel Gyöngyösi Levente A Mester és Margaritája. Purcarete rendezésében mutattuk be a Szerelemről és más démonokról c. Eötvös-operát. Mellettük 2011 óta új produkcióban játsszuk a Bánk bánt és a Hunyadi Lászlót (Erkel), a Háry Jánost és a Székely fonót (Kodály), három új verzióban és két régiben is bemutattuk A kékszakállú herceg várát (Bartók), a régi világsikert, a Sába királynőjét (Goldmark) és a Mario és a varázslót (Vajda). Kiemeltük a múlt porából A tenort (Dohnányi), Az arany meg az asszonyt (Kenessey), a Béla futását (Ruzitska) és a Pikkó hertzeget (Orbán). Jövőre a Szimóna néni (Dohnányi) és A cremonai hegedűs (Hubay) jön. Továbbvittük a repertoáron a Pomádé király új ruháját (Ránki), a János vitézt. (Lemezt vettünk fel és koncerten is eljátszottuk: Bátori Mária, Dózsa György, István király (Erkel), Le grande Macabre (Ligeti), Utolsó keringő (Madarász), Hamlet (Szokolay), A makrancos királylány (Szőnyi), Lysistrate, C' est la guerre (Petrovics), La Violetta (Solti), A megmentett város (Fekete), A gólyakalifa (Gyöngyösi). A létezésében se hittek sokan, mégis előtúrtuk Kodály harmadik színpadi művét, a kommunisták által rendelt, aztán süllyesztőbe küldött Czinka Pannát. Lemezen újra kiadtuk Az ajtó előtt (Balassa) és a Mózes (Durkó) c. operákat is. És jövőre lemezfelvétel vár A kék kalap (Lajtha), Erzsébet (Erkel), A farsangi lakodalom (Poldini) című régi-régi sikerekre is. És már tudom, hogy a következő években egy új Vajda- és Madarász-operát biztosan bemutatunk. Ne haragudj, Fruzsi, csak elborított a pulykaméreg, azért inkább álljon itt mind. Ez itt 31 magyar komponista 44 operája: soha nem volt ilyen gazdagságban módja a magyar operalátogatónak elmerülni az elmúlt 200 év magyar operakultúrájában! Ami pedig a balettet illeti: 8 évadban 12 magyar koreográfus 21 rövidebb-hosszabb művét tűztük műsorra, nem érheti szó a ház elejét! A mi kultúránk tényleg sokkal nagyobb, mint az országunk, és az Opera ezt még nagyobb dimenzióban mutatja be. Viszont jó volna, ha jönnétek is magyar darabokra, mert szerintem a közönség ebben a játékban jobban le van maradva.

Mivel vetted rá a feleséged, hogy nyílt levelet írjon?

Hogy a vasárnapi ebédet megfőzném helyette... Á, nem. Főzni egyáltalán nem tudok. Zsuzsi igazságérzete igen erős, le se lehet állítani, írni pedig tud és szeret. Ez az attitűd nekem ismerős, de szerintem Neked is… Egyébként akkor is ő írta az első, Kossuth térre tiltakozni hívó sms-t, amikor elhangzott az őszödi beszéd – az első pillanatban csak a mi barátaink voltak a téren. Eldobtunk egy gyufát, megérne egy kis dokumentumfilmet majd egyszer az elsőnek odagyűltekről. Erről még sosem beszéltünk, de ez is az igazság része. Illetve egy szelete.

Mit tanítasz a gyerekeidnek a hazáról, kereszténységről?

Nem szoktam prédikálni. Éljük az életünket, és ahogy felbukkannak abban rendszeres motívumok, rítusok, ahogy szervülnek a beszélgetéseinkbe állandó témák, ahogy közösségek és kapcsolatok részévé nőnek ők is, az a nevelés. És a mindezek nyomán felbukkanó kérdések megválaszolásai. Ha ez túl általános, mondok három konkrétumot. Reggel a piaristákhoz járó fiúktól úgy szoktam búcsúzni az autóút végén: Legyetek keresztények, maradjatok Ókovácsok! És közben "kézfogantyúzunk". A két lánynak is ez jár majd, csak ők még kisebbek. Amikor az országértékelő beszédben elhangzott a négygyermekes anyák adómentessége, szégyen, nem szégyen, könnyekig meghatódtam. Ott álltam a Várkertben, nem a teremben, csak az előtér betonfalának támaszkodva, próbáltam a cipőm orrát fixálni, hogy néz már ki, hogy itt magamban szipogok? És megírtam Zsuzsinak, hogy miközben mindenféle támadások és csalódások mentén óhatatlan keményedünk és kedvetlenedünk, most megint itt van valami fontos és olyan, ami átmelegít, mint a Himnusz vagy a Boldogasszony, anyánk! A gyerekek otthon rákérdeztek, és nem tudtunk nyeldeklés nélkül beszélni arról, milyen érzés elfogadni az érkező gyerekeket, és ezért most megbecsülve lenni... Utóbb több nagycsaládossal beszéltem: mindenkire így hatott! És végül: az első Útravaló-lemez, amivel 2013-ban először ajándékoztunk meg minden születő magyar babát, az Alaptörvény-gála zenei anyagát hordozta. Jelképes helyzetben született: kinn az Operaház előtt tüntetés, benn pedig csupa magyar zenével telt meg a Ház. Minden, amit ‪abba‬ a műsorba szerkesztettem, a Hunyadi-nyitánytól az Este a székelyeknél c. kis Bartók-tételig, vagy a Háry-intermezzóig „magyarság-tesztként” viselkedik. Hallgasd meg a lemezt, és ha bármelyik számánál elborít egy megmagyarázhatatlan érzés a fejed búbjától a öregujjadig, nyugodj meg, ott a két csík, magyar vagy. És ez az érzés minden pénzt megér, még néhány kialudható ócska rágalmat is.

***

Tehát orvos-pszichológus-hazafi-keresztény gyerekként megállapítom, hogy az Operaház főigazgatója súlyos félreértések áldozata. Rendes magyar szíve van! További jó munkát és sikereket Magyarországnak!