Az ÁSZ nem mérlegelhet politikai szempontokat

AZ HOGY MI "POLITIKAI DÖTÉS" VAGY SEM, MEG HOGY KI --ÚGYMOND --PÁRTKATONA VAGY NEM AZ ETC..ETC., SOHA NEM FOG HITELTÉRDEMLŐEN ELDŐLNI. Miért? Mert attól függ "igazsága" vagy "igaztalansága", hogy ki melyik politikai oldalnak, melyik pártnak HISZ! Annak idején Göncz Árpádot a ballib abszolút objektivnek és pártérdekeken felülállónak propagálta, pedig ő sem állt pártérdeken felül: szadeszos vót mindhalálig. A BIRÓSÁG(OK)RÓL is kétféleképpen beszél a mai ellenzék. Mert! Ha hoz egy olyan itéletet--netán--ami elitéli a mai kormányt vagy kormánydöntést, akkor az a szöveg megy:" Lám-lám MÉG A FÜGGETLEN MAGYAR BIRÓSÁG IS KIMONDTA HOGY....a 'zorbánék ilyenek meg olyanok meg amolyanok"" Ha viszont őket itéli el, akkor vált(!) a szöveg és azt mondja: "Lám-lám, még a független magyar biróságban is pártkatonák ülnek..." Eccer így eccer úgy...Úgyhogy ilyesmiben nem lehet okosnak lenni.

Domokos László leendő ÁSZ-elnök pályaképe - Szereti a pénzt szerző 2010/25. (06. 24. A fideszes országgyűlési képviselő személyében olyan embert jelöltek az Állami Számvevőszék (ÁSZ) élére, aki a közpénzekből keletkezett politikusi jövedelméről korábban nem volt hajlandó számot adni, s aki az önkormányzati kötvénykibocsátással szembement az államháztartási törvénnyel. Pártkatona eddig még nem volt a közpénzek legfőbb ellenőre. Bod Tamás A fideszes országgyűlési képviselő személyében olyan embert jelöltek az Állami Számvevőszék (ÁSZ) élére, aki a közpénzekből keletkezett politikusi jövedelméről korábban nem volt hajlandó számot adni, s aki az önkormányzati kötvénykibocsátással szembement az államháztartási törvénnyel. Pártkatona eddig még nem volt a közpénzek legfőbb ellenőre. "Tőlem lehetne a legjobb számvevőszéki szakember is, de egy eredendően elkötelezett, ízig-vérig pártkatonát nem szabad ilyen magas, független szakmai posztra jelölni" - mondta a Narancsnak egy Domokos László pályafutását jól ismerő, neve mellőzését kérő Békés megyei politikus. "A politikai korrektség szempontjából elképesztő pofátlanság Domokos jelölése az ÁSZ elnöki posztjára" - mondta egy, a fideszes politikussal többször vitába keveredő viharsarki szocialista. Mint megjegyezte, bár a Fidesz színeiben országgyűlési képviselőként és Békés megyei közgyűlési elnökként ténykedő Domokos közgazdász, számviteli ismeretei akkor is kétségesek, ha több cikluson keresztül dolgozott a törvényhozás számvevőszéki és költségvetési bizottságában. Egy másik helybéli politikai ellenfele pedig így fogalmazott: "Az uniós gyakorlat nem az, hogy politikusokat neveznek ki legfőbb közpénzellenőrnek. Az sem erősíti a jelölést, hogy Domokos csak konyhanyelven beszél angolul. Mi lesz egy szakmai értekezleten, amikor EU-s kollégáival tárgyal?" Beleszeretni a megyébe "Nyuszi volt, hallgatott. Nem tartozott az osztály hangadóihoz, így nekünk utóbb meglepetés volt, hogy a politikában viszonylag sokra vitte, a civil életben ez elképzelhetetlen lett volna. De soha nem lehet tudni, kiből lesz a cserebogár" - mondta a most 45 éves Domokos Lászlóról egykori békéscsabai gimnáziumi osztálytársa. A fideszes honatya a békési megyeszékhelyhez közeli Újkígyóson született, s bár élete java részét másutt töltötte, a nemrégiben várossá nyilvánított település vezetése nem feledkezett meg fiáról, és 2007-ben díszpolgárrá avatta - elsősorban azért, mert Domokos elnöksége alatt a település sok forrást nyert a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácstól. Domokos 1983-ban érettségizett a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban, majd 1988-ban Pécsett, a JPTE Közgazdaság-tudományi Karán okleveles közgazdaként végzett, három évvel később, 1991-ben a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem Továbbképző Intézetében szakközgazdász-diplomát szerzett. Ugyanebben az évben lépett be a Fideszbe, amelynek színeiben már 1990 őszétől a békési megyeszékhelyen gazdasági ügyekért felelős alpolgármester volt. Civil pályafutása ezért soványra sikeredett, a Békés megyei Univerzál Kereskedelmi Vállalat osztályvezetője volt rövid ideig, illetve 1994 után kényszerűen tanácsadóként dolgozott - a második helyhatósági ciklusban ugyanis SZDSZ-MSZP-városvezetés alakult Békéscsabán, így alpolgármesteri posztját nem tudta megtartani. Viszont új pálya nyílt meg előtte: 1994 őszén bekerült az önkormányzati törvénynek köszönhetően súlytalan szerepkörű megyei közgyűlésbe. Békési képviselőtársai úgy emlékeznek Domokosra, hogy 1994 és 1998 között egyszer sem szólalt meg. Domokos 1996-ban a megyei Fidesz elnöke lett, 1998-at pedig életének egyik sikeréveként tarthatja számon: a tavaszi országgyűlési választásokon győzött Békés megye 5. számú, szarvasi választókerületében (ezt a mandátumot azóta még háromszor, legutóbb idén áprilisban nyerte el), 1998 őszén pedig a Békés Megyei Közgyűlés elnöke lett (noha akkor már Budapesten élt, mint azóta is folyamatosan). Az elmaradott térség előrelépése érdekében konszenzussal működő, a pártpolitikai indíttatású vitákat jobbára kizáró megyegyűlés munkája 1998-tól egy szempillantás alatt megváltozott. Domokos megyegyűlési elnökségének idején ádáz pártviták terepe lett a testület, amelyet szerény kommunikációs képességgel, de nagy kitartással vezetett, s vezet azóta is. Az apparátus egykori tagjai elmondták róla, hogy bár addig bizalmatlanul szemlélte, de ekkor valósággal beleszeretett a térségi önkormányzatba. Mások szerint ebben szerepet játszhatott, hogy a politikus ráérzett a hatalom ízére - lévén elég nagy apparátus állt mögötte. Domokos kézben tartja az ügyeket és az embereket. Megyei Fidesz-elnökként mindenben az ő szava a döntő. Az önálló véleményüket hangoztató társakat nem szereti, ma már vazallusok veszik körbe. Aligha történhetett meg jóváhagyása nélkül például Dancs László kizárása a pártból, holott az egykori újságíró, az akkor legnagyobb fideszes vezetésű Békés megyei város, Gyula első embere volt. Három menetben a városi, a megyei és az országos választmányok etikai bizottságai három különböző indokot hoztak fel Dancs ellen, csak hogy Domokos megszabaduljon a renegát SZDSZ-es, önálló gondolkodású politikustól. (Lásd: Végzetes vonzerő, Magyar Narancs, 2001. március 15.) Illetékes polgártárs Ráadásul egy fideszes képviselői előterjesztés nyomán az újsütetű megyei közgyűlési elnök megütötte a főnyereményt: 1998 és 2002 között megyegyűlési elnökként a mindenkori tiszteletdíján és a költségtérítésén felül - ez közel bruttó egymillió forint - negyedévente bruttó 4,5 millió forint prémiumot vehetett fel a megyei önkormányzattól (részletesen lásd: Illetékes polgártárs, Magyar Narancs, 2002. március 28.). Az árulkodó indoklás szerint azért kapta az extrajuttatást, mert megyegyűlési elnökként fenntartotta a megyei önkormányzat likviditását - miközben az a tisztségből adódó elemi kötelessége volt. A prémiumot lehetővé tévő előterjesztést a szocialisták is megszavazták. A pluszjavadalmazás forrása a megyei illetékbevétel volt, aminek beszedési hatékonyságára semmilyen ráhatása nem volt Domokosnak. Ügy akkor lett ebből, amikor 2002 márciusában Tóth Károly békéscsabai szocialista országgyűlési képviselő - civilben matematikatanár - kiszámolta, hogy az akkor mögöttük hagyott ciklusban Domokos mennyit is kaszált megyegyűlési megbízatása révén. A jutalom egy év alatt 18, egy ciklus alatt 72 millió forint volt; tiszteletdíjaival együtt így csaknem 110 millió forintot keresett a nagy munkabírású Domokos. Tóth mindezt két héttel a 2002-es országgyűlési választások előtt tette szóvá egy Békés megyei reklámújságban megjelentetett politikai hirdetésben, amelyben lemondásra szólította fel a fideszes politikust. Domokos nem mondott le, és a történtek után a Narancs megkeresésére sem válaszolt; 1998 és 2002 között a legjobban kereső magyar politikus volt, de legalábbis az egyik. (A híresztelésekkel ellentétben ez a javadalmazási gyakorlat 2002 után nem folytatódott Békés megyében.) Lapunk 2007 tavaszán konkrét példán keresztül kívánta szemléltetni, hogy egy politikusnak miből és hogyan áll össze a jövedelme, s ez ciklusokon átívelve összességében mennyi lehet. 2007 elején ugyanis (már nem először) azért állt a bál, hogy az országgyűlési képviselőknek a nagy összegű költségtérítések ellenében semmilyen számlát nem kell bemutatniuk. (Lásd: Talányok és átalányok, Magyar Narancs, 2007. március 1.) A végső lökést Pető Iván egykori SZDSZ-es parlamenti képviselő adta meg a cikkíráshoz, aki a Narancsban 2007. február 8-án megjelent olvasói levelében egyértelművé tette: "(...) az általános költségtérítés bevallottan jövedelemkiegészítés." Sohasem gondoltuk, hogy a politikus ab ovo lop, csal és hazudik. Természetes, hogy a különböző parlamenti megbízatásokért külön pénz jár, s az is, hogy utazási és szállásköltség-térítést kapnak - feltéve, ha erre ténylegesen szükségük van. Szemléltető példának a premizálása miatt korábban elhíresült Domokos Lászlót választottuk: személye azért is alkalmasnak tűnt, mert alpolgármester, városi és megyei közgyűlési képviselő, megyegyűlési elnök, valamint országgyűlési képviselő volt, több bizottságban is ténykedett, frakcióvezető-helyettes is volt, ráadásul Budapesten lakott, de választókörzete vidéken volt, így szóba jöhettek a különböző költségtérítések is. A cikk néhány szimpla összeadási műveleten alapuló írásnak indult, végül azonban egy hosszasan készülő, és az adatközlők elképesztő indoklású elutasításán félig-meddig elvérző feltáró munka lett a vége (lásd: Közérdekű titkolózás, Magyar Narancs, 2007. június 7.). A hiányzó adatok mellett annyit sikerült összeszedni, hogy Domokos László 1990. és 2006. december 31-e között több mint bruttó 200 millió forintot keresett különböző politikai megbízatásai révén. (Ez az összeg mai áron akár kétszer-háromszor több is lehet.) Erőfeszítéseink ellenére nem kaptunk adatot a békéscsabai városházától, mert a hivatal szerint az "személyiségjogot sértene". A Békés Megyei Önkormányzat pedig azzal utasított el, hogy ilyen "típusú és szerkezetű kimutatás nem áll rendelkezésre". Maga Domokos egymondatos válaszban azt írta: "A jövedelmem változó, a mindenkori törvényeknek megfelelően alakult az elmúlt években." Az Országgyűlés Gazdasági Hivatalának hozzáállása is sajátos volt: a parlament honlapján nem található egyes költségtérítéses összegeket szerettük volna - közpénzről lévén szó - megkapni, ezért azt kértük, hogy adják meg annak az összegnek a nagyságát, amelyet Domokos parlamenti debütálása és 2006 vége között megkapott. Kiderült, hogy az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet értelmében a kérelmünkben foglalt adatok közléséért arányos térítés kérhető. Ezért az Országgyűlés Gazdasági Hivatala nyilatkozatot kért, hogy a Narancs vállalja-e "az adatok előállításával kapcsolatos többletkiadásokat", ami - az Országgyűlés Hivatala számviteli politikájában meghatározottak értelmében - "264 ezer 264 Ft + áfa, azaz bruttó 317 ezer 117 Ft" lett volna. Nyilvánvalóvá vált: hiába a közérdekű adatokhoz való hozzáférés joga és az üvegzsebtörvény, ha az Országgyűlés illetékes hivatala ekkora összegért adná csak ki lapunknak a kért számokat. 2007 májusában Péterfalvi Attila adatvédelmi biztoshoz fordultunk, aki írásos jelzésünk után adatvédelmi vizsgálatot rendelt el az ügyben - ennek eredményére egy és negyed évet kellett várni (erről lásd Köz, érdek, adat című keretes írásunkat). Domokos négy év kihagyás után, 2006 őszén ismét a Békés Megyei Közgyűlés elnöke lett. Lamperth Mónika akkori önkormányzati és területfejlesztési miniszter a parlament egyik napirend előtti vitájában szóvá tette, hogy Domokos magának és helyettesének 900 ezer forintos jutalmat szavaztatott meg. A 2006. december eleji közgyűlésre a napirendek ugyanis már november közepén elkészültek, és a prémiummal a fideszes többség az egy, de maximum másfél havi megfeszített munkát díjazta. Kreatív premizálás 2006 őszétől Domokos némi túlzással saját képére és hasonlatosságára formálta át a hivatalt. Egyetlen osztályvezető maradt a helyén, munkatársak sora repült, s miközben az állami elvonások következményeként takarékossági intézkedésekről és összevonásokról döntöttek, addig a kirúgások miatt sorra elvesztett munkaügyi perek okán a megyeháza súlyos milliókat kényszerült kifizetni. A megye új sajtó- és kommunikációs politikába kezdett, aminek eredményeként a Békés Megye Képviselő-testületének Közlönye címmel havonta megjelenő, minden viharsarki háztartásba eljutó propagandakiadvány immár négy éve dicsőíti a Fideszt és Domokost. Domokos arra is ügyel, hogy kiválasztott médiumok kiválasztott újságírói előtt beszéljen sajtótájékoztatóin - a nem kívánatos sajtómunkások és médiumok meghívást sem kapnak ezekre az eseményekre. 2007 decemberében két részletben 9,4 milliárd forint értékű részvényt bocsátott ki a békési megyeháza (hasonló, bár eltérő nagyságú akciót közel harminc fideszes önkormányzat indított akkoriban). A közgyűlési szocialista ellenzék kérdéseire sem tudott a megyei vezetés konkrétumokat mondani arra, mire kell ez a temérdek pénz; annyit közölt, hogy a majdani beruházások önerejére. A sikerdíjas kötvénykibocsátások mindegyike a budapesti Priv-Invest Kft.-hez köthető (lásd: Kinek fial?, Magyar Narancs, 2009. február 5.), ami miatt az Állami Számvevőszék tavaly decemberben ismertetett ellenőrzési jelentésében elmarasztalta Békéscsaba önkormányzatát, mert az ügylettel megsértették az államháztartási, az önkormányzati és a számviteli törvényt. Az ÁSZ azonban a törvénysértések ellenére sem látott okot az intézkedésre. Nagy kérdés, hogy ilyen ügyekben milyen álláspontot fog majd képviselni Domokos László leendő ÁSZ-elnök, aki a legnagyobb térségi kötvénykibocsátó önkormányzat vezetői székéből ül át a közpénzek legfőbb ellenőri posztjára. Jutalom-e, vagy büntetés az első vonalas fideszes vezetőkhöz nem tartozó és Orbán Viktorral baráti viszonyt nem ápoló Domokosnak a tizenkét évre szóló ÁSZ-elnöki jelölés? A hosszú mandátum miatt jutalomnak is felfogható, ám ezzel a politikust kiveszik arról a játszótérről, aminek minden szeréhez valami személyes köze volt. Nem minden Békés megyei fideszes hullajt könnyeket, hogy távozik a köreikből Domokos - már megkezdődött a harc a megyegyűlési és a viharsarki pártelnöki posztért. (Domokos nevét korábban a gazdasági államtitkári poszttal is összefüggésbe hozták, de akkor arra hivatkozva ódzkodott ettől, hogy "továbbra is a térség fellendítése érdekében" kíván dolgozni.) A Narancs információi szerint az ÁSZ-jelölés új fejlemény: ha fél évvel ezelőtt felmerült volna, akkor Domokost egyéniben biztosan nem indítják, mivel ellenfelei a kampányban felhasználták volna ellene ezt az információt. Domokos is úgy nyilatkozott, "váratlanul jött a felkérés, nem készültem erre a szerepre", de "hatalmas megtiszteltetésnek" tartja. Egy hónapja a szarvasi városházán már hallani lehetett, hogy hamarosan időközi választás lehet a körzetben. Ekkor még többen úgy tudták, hogy Domokos a nemzeti bank egyik alelnöki székét kaphatja meg. Az ellenzéki pártok és a jogvédő, valamint a korrupcióval foglalkozó civilszervezetek mindenesetre tiltakoznak Domokos ÁSZ-elnöki jelölése ellen. De senkinek ne legyen kétsége: minden bírálat és kifogás dacára 2022-ig érvényes mandátummal Domokos Lászlót hamarosan megválasztják a közpénzek felhasználását ellenőrző számvevőszék élére. Köz, érdek, adat Az adatvédelmi biztos hivatala 2008 augusztusában arról értesítette lapunkat, hogy a Domokos László politikusi jövedelmeivel kapcsolatos jelzésünk nyomán megindított vizsgálat lezárult (lásd: Gyűjtögető életmód, Magyar Narancs, 2008. október 30.). Az adatvédelmi biztos jogkörében eljáró Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kifejtette: "Az országgyűlési képviselők, önkormányzati képviselők, önkormányzati tisztségviselők közfeladatot ellátó személyek, akiknek a feladatkörével összefüggő adatai - köztük a közfeladat ellátására tekintettel, azzal összefüggésben kapott jövedelme - az adatvédelmi törvény rendelkezése alapján közérdekből nyilvános adatok. Ezen adatok nyilvánosságát mindazoknak biztosítaniuk kell, akiknek ilyen adat a birtokukban van, beleértve magát a közfeladatot ellátó személyt is. (...) A közérdekű adat megismerése iránt bárki (...) igényt nyújthat be. (...) A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget." Leszögezte azt is, hogy "az adatokat tartalmazó dokumentumról (...) az igénylő másolatot kaphat. Az adatot kezelő szerv kizárólag a másolat készítéséért - legfeljebb az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően - állapíthat meg költségtérítést." Szabó Máté azt is jelezte: "Az adatvédelmi biztos régóta képviselt álláspontja az, hogy a közfeladatot ellátó szervek minden olyan esetben igyekezzenek az adatkérést teljesíteni, amikor az nem jár jelentős munkateherrel, és csak abban az esetben számítsanak fel díjat, ha az adatok összegyűjtése, rendszerezése valóban komoly többletmunkát kíván. Ilyen esetekben követelmény a díjszabás ésszerű és méltányos megállapítása." A vizsgálatról szóló hivatalos értesítés azt is leszögezte, hogy az Országgyűlés Hivatalát nem kötelezi jogszabály, hogy az országgyűlési képviselők különböző jogcímen kapott költségtérítését személyenként összesítve tartsa nyilván. Ezért a hivatal nem követett el jogsértést, amikor az adatkérésre válaszolva közölte annak költségét. (A megállapított 317 117 forint azonban nyilván ellentmond annak a követelménynek, hogy a "díjszabás méltányos és ésszerű legyen" - tehettük hozzá a magunk részéről.) A jelentés azonban szót sem ejtett arról, hogy a kért közérdekű adatok megtagadása miatt a békéscsabai önkormányzat, a Békés Megyei Közgyűlés és az érintett, Domokos László elkövetett-e jogsértést, s ha igen, akkor ennek mellőzésére felhívta-e figyelmüket a hivatal. Szumátrai golftestvér Domokos bábáskodása mellett a Viharsarok nemrég testvérmegyei szerződést kötött az indonéziai Észak-Szumátra tartománnyal. Néhány hónappal ezelőtt rövid időn belül kétszer is járt Békés megyei küldöttség a délkelet-ázsiai országban, az egyiket Domokos László vezette. A delegáció tagjai sok minden más mellett az egyik előkelő szumátrai golfpályán hódolhattak az úri sportnak.

Domokos László leendő ÁSZ-elnök pályaképe - Szereti a pénzt szerző 2010/25. (06. 24. A fideszes országgyűlési képviselő személyében olyan embert jelöltek az Állami Számvevőszék (ÁSZ) élére, aki a közpénzekből keletkezett politikusi jövedelméről korábban nem volt hajlandó számot adni, s aki az önkormányzati kötvénykibocsátással szembement az államháztartási törvénnyel. Pártkatona eddig még nem volt a közpénzek legfőbb ellenőre. Bod Tamás A fideszes országgyűlési képviselő személyében olyan embert jelöltek az Állami Számvevőszék (ÁSZ) élére, aki a közpénzekből keletkezett politikusi jövedelméről korábban nem volt hajlandó számot adni, s aki az önkormányzati kötvénykibocsátással szembement az államháztartási törvénnyel. Pártkatona eddig még nem volt a közpénzek legfőbb ellenőre. "Tőlem lehetne a legjobb számvevőszéki szakember is, de egy eredendően elkötelezett, ízig-vérig pártkatonát nem szabad ilyen magas, független szakmai posztra jelölni" - mondta a Narancsnak egy Domokos László pályafutását jól ismerő, neve mellőzését kérő Békés megyei politikus. "A politikai korrektség szempontjából elképesztő pofátlanság Domokos jelölése az ÁSZ elnöki posztjára" - mondta egy, a fideszes politikussal többször vitába keveredő viharsarki szocialista. Mint megjegyezte, bár a Fidesz színeiben országgyűlési képviselőként és Békés megyei közgyűlési elnökként ténykedő Domokos közgazdász, számviteli ismeretei akkor is kétségesek, ha több cikluson keresztül dolgozott a törvényhozás számvevőszéki és költségvetési bizottságában. Egy másik helybéli politikai ellenfele pedig így fogalmazott: "Az uniós gyakorlat nem az, hogy politikusokat neveznek ki legfőbb közpénzellenőrnek. Az sem erősíti a jelölést, hogy Domokos csak konyhanyelven beszél angolul. Mi lesz egy szakmai értekezleten, amikor EU-s kollégáival tárgyal?" Beleszeretni a megyébe "Nyuszi volt, hallgatott. Nem tartozott az osztály hangadóihoz, így nekünk utóbb meglepetés volt, hogy a politikában viszonylag sokra vitte, a civil életben ez elképzelhetetlen lett volna. De soha nem lehet tudni, kiből lesz a cserebogár" - mondta a most 45 éves Domokos Lászlóról egykori békéscsabai gimnáziumi osztálytársa. A fideszes honatya a békési megyeszékhelyhez közeli Újkígyóson született, s bár élete java részét másutt töltötte, a nemrégiben várossá nyilvánított település vezetése nem feledkezett meg fiáról, és 2007-ben díszpolgárrá avatta - elsősorban azért, mert Domokos elnöksége alatt a település sok forrást nyert a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácstól. Domokos 1983-ban érettségizett a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban, majd 1988-ban Pécsett, a JPTE Közgazdaság-tudományi Karán okleveles közgazdaként végzett, három évvel később, 1991-ben a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem Továbbképző Intézetében szakközgazdász-diplomát szerzett. Ugyanebben az évben lépett be a Fideszbe, amelynek színeiben már 1990 őszétől a békési megyeszékhelyen gazdasági ügyekért felelős alpolgármester volt. Civil pályafutása ezért soványra sikeredett, a Békés megyei Univerzál Kereskedelmi Vállalat osztályvezetője volt rövid ideig, illetve 1994 után kényszerűen tanácsadóként dolgozott - a második helyhatósági ciklusban ugyanis SZDSZ-MSZP-városvezetés alakult Békéscsabán, így alpolgármesteri posztját nem tudta megtartani. Viszont új pálya nyílt meg előtte: 1994 őszén bekerült az önkormányzati törvénynek köszönhetően súlytalan szerepkörű megyei közgyűlésbe. Békési képviselőtársai úgy emlékeznek Domokosra, hogy 1994 és 1998 között egyszer sem szólalt meg. Domokos 1996-ban a megyei Fidesz elnöke lett, 1998-at pedig életének egyik sikeréveként tarthatja számon: a tavaszi országgyűlési választásokon győzött Békés megye 5. számú, szarvasi választókerületében (ezt a mandátumot azóta még háromszor, legutóbb idén áprilisban nyerte el), 1998 őszén pedig a Békés Megyei Közgyűlés elnöke lett (noha akkor már Budapesten élt, mint azóta is folyamatosan). Az elmaradott térség előrelépése érdekében konszenzussal működő, a pártpolitikai indíttatású vitákat jobbára kizáró megyegyűlés munkája 1998-tól egy szempillantás alatt megváltozott. Domokos megyegyűlési elnökségének idején ádáz pártviták terepe lett a testület, amelyet szerény kommunikációs képességgel, de nagy kitartással vezetett, s vezet azóta is. Az apparátus egykori tagjai elmondták róla, hogy bár addig bizalmatlanul szemlélte, de ekkor valósággal beleszeretett a térségi önkormányzatba. Mások szerint ebben szerepet játszhatott, hogy a politikus ráérzett a hatalom ízére - lévén elég nagy apparátus állt mögötte. Domokos kézben tartja az ügyeket és az embereket. Megyei Fidesz-elnökként mindenben az ő szava a döntő. Az önálló véleményüket hangoztató társakat nem szereti, ma már vazallusok veszik körbe. Aligha történhetett meg jóváhagyása nélkül például Dancs László kizárása a pártból, holott az egykori újságíró, az akkor legnagyobb fideszes vezetésű Békés megyei város, Gyula első embere volt. Három menetben a városi, a megyei és az országos választmányok etikai bizottságai három különböző indokot hoztak fel Dancs ellen, csak hogy Domokos megszabaduljon a renegát SZDSZ-es, önálló gondolkodású politikustól. (Lásd: Végzetes vonzerő, Magyar Narancs, 2001. március 15.) Illetékes polgártárs Ráadásul egy fideszes képviselői előterjesztés nyomán az újsütetű megyei közgyűlési elnök megütötte a főnyereményt: 1998 és 2002 között megyegyűlési elnökként a mindenkori tiszteletdíján és a költségtérítésén felül - ez közel bruttó egymillió forint - negyedévente bruttó 4,5 millió forint prémiumot vehetett fel a megyei önkormányzattól (részletesen lásd: Illetékes polgártárs, Magyar Narancs, 2002. március 28.). Az árulkodó indoklás szerint azért kapta az extrajuttatást, mert megyegyűlési elnökként fenntartotta a megyei önkormányzat likviditását - miközben az a tisztségből adódó elemi kötelessége volt. A prémiumot lehetővé tévő előterjesztést a szocialisták is megszavazták. A pluszjavadalmazás forrása a megyei illetékbevétel volt, aminek beszedési hatékonyságára semmilyen ráhatása nem volt Domokosnak. Ügy akkor lett ebből, amikor 2002 márciusában Tóth Károly békéscsabai szocialista országgyűlési képviselő - civilben matematikatanár - kiszámolta, hogy az akkor mögöttük hagyott ciklusban Domokos mennyit is kaszált megyegyűlési megbízatása révén. A jutalom egy év alatt 18, egy ciklus alatt 72 millió forint volt; tiszteletdíjaival együtt így csaknem 110 millió forintot keresett a nagy munkabírású Domokos. Tóth mindezt két héttel a 2002-es országgyűlési választások előtt tette szóvá egy Békés megyei reklámújságban megjelentetett politikai hirdetésben, amelyben lemondásra szólította fel a fideszes politikust. Domokos nem mondott le, és a történtek után a Narancs megkeresésére sem válaszolt; 1998 és 2002 között a legjobban kereső magyar politikus volt, de legalábbis az egyik. (A híresztelésekkel ellentétben ez a javadalmazási gyakorlat 2002 után nem folytatódott Békés megyében.) Lapunk 2007 tavaszán konkrét példán keresztül kívánta szemléltetni, hogy egy politikusnak miből és hogyan áll össze a jövedelme, s ez ciklusokon átívelve összességében mennyi lehet. 2007 elején ugyanis (már nem először) azért állt a bál, hogy az országgyűlési képviselőknek a nagy összegű költségtérítések ellenében semmilyen számlát nem kell bemutatniuk. (Lásd: Talányok és átalányok, Magyar Narancs, 2007. március 1.) A végső lökést Pető Iván egykori SZDSZ-es parlamenti képviselő adta meg a cikkíráshoz, aki a Narancsban 2007. február 8-án megjelent olvasói levelében egyértelművé tette: "(...) az általános költségtérítés bevallottan jövedelemkiegészítés." Sohasem gondoltuk, hogy a politikus ab ovo lop, csal és hazudik. Természetes, hogy a különböző parlamenti megbízatásokért külön pénz jár, s az is, hogy utazási és szállásköltség-térítést kapnak - feltéve, ha erre ténylegesen szükségük van. Szemléltető példának a premizálása miatt korábban elhíresült Domokos Lászlót választottuk: személye azért is alkalmasnak tűnt, mert alpolgármester, városi és megyei közgyűlési képviselő, megyegyűlési elnök, valamint országgyűlési képviselő volt, több bizottságban is ténykedett, frakcióvezető-helyettes is volt, ráadásul Budapesten lakott, de választókörzete vidéken volt, így szóba jöhettek a különböző költségtérítések is. A cikk néhány szimpla összeadási műveleten alapuló írásnak indult, végül azonban egy hosszasan készülő, és az adatközlők elképesztő indoklású elutasításán félig-meddig elvérző feltáró munka lett a vége (lásd: Közérdekű titkolózás, Magyar Narancs, 2007. június 7.). A hiányzó adatok mellett annyit sikerült összeszedni, hogy Domokos László 1990. és 2006. december 31-e között több mint bruttó 200 millió forintot keresett különböző politikai megbízatásai révén. (Ez az összeg mai áron akár kétszer-háromszor több is lehet.) Erőfeszítéseink ellenére nem kaptunk adatot a békéscsabai városházától, mert a hivatal szerint az "személyiségjogot sértene". A Békés Megyei Önkormányzat pedig azzal utasított el, hogy ilyen "típusú és szerkezetű kimutatás nem áll rendelkezésre". Maga Domokos egymondatos válaszban azt írta: "A jövedelmem változó, a mindenkori törvényeknek megfelelően alakult az elmúlt években." Az Országgyűlés Gazdasági Hivatalának hozzáállása is sajátos volt: a parlament honlapján nem található egyes költségtérítéses összegeket szerettük volna - közpénzről lévén szó - megkapni, ezért azt kértük, hogy adják meg annak az összegnek a nagyságát, amelyet Domokos parlamenti debütálása és 2006 vége között megkapott. Kiderült, hogy az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet értelmében a kérelmünkben foglalt adatok közléséért arányos térítés kérhető. Ezért az Országgyűlés Gazdasági Hivatala nyilatkozatot kért, hogy a Narancs vállalja-e "az adatok előállításával kapcsolatos többletkiadásokat", ami - az Országgyűlés Hivatala számviteli politikájában meghatározottak értelmében - "264 ezer 264 Ft + áfa, azaz bruttó 317 ezer 117 Ft" lett volna. Nyilvánvalóvá vált: hiába a közérdekű adatokhoz való hozzáférés joga és az üvegzsebtörvény, ha az Országgyűlés illetékes hivatala ekkora összegért adná csak ki lapunknak a kért számokat. 2007 májusában Péterfalvi Attila adatvédelmi biztoshoz fordultunk, aki írásos jelzésünk után adatvédelmi vizsgálatot rendelt el az ügyben - ennek eredményére egy és negyed évet kellett várni (erről lásd Köz, érdek, adat című keretes írásunkat). Domokos négy év kihagyás után, 2006 őszén ismét a Békés Megyei Közgyűlés elnöke lett. Lamperth Mónika akkori önkormányzati és területfejlesztési miniszter a parlament egyik napirend előtti vitájában szóvá tette, hogy Domokos magának és helyettesének 900 ezer forintos jutalmat szavaztatott meg. A 2006. december eleji közgyűlésre a napirendek ugyanis már november közepén elkészültek, és a prémiummal a fideszes többség az egy, de maximum másfél havi megfeszített munkát díjazta. Kreatív premizálás 2006 őszétől Domokos némi túlzással saját képére és hasonlatosságára formálta át a hivatalt. Egyetlen osztályvezető maradt a helyén, munkatársak sora repült, s miközben az állami elvonások következményeként takarékossági intézkedésekről és összevonásokról döntöttek, addig a kirúgások miatt sorra elvesztett munkaügyi perek okán a megyeháza súlyos milliókat kényszerült kifizetni. A megye új sajtó- és kommunikációs politikába kezdett, aminek eredményeként a Békés Megye Képviselő-testületének Közlönye címmel havonta megjelenő, minden viharsarki háztartásba eljutó propagandakiadvány immár négy éve dicsőíti a Fideszt és Domokost. Domokos arra is ügyel, hogy kiválasztott médiumok kiválasztott újságírói előtt beszéljen sajtótájékoztatóin - a nem kívánatos sajtómunkások és médiumok meghívást sem kapnak ezekre az eseményekre. 2007 decemberében két részletben 9,4 milliárd forint értékű részvényt bocsátott ki a békési megyeháza (hasonló, bár eltérő nagyságú akciót közel harminc fideszes önkormányzat indított akkoriban). A közgyűlési szocialista ellenzék kérdéseire sem tudott a megyei vezetés konkrétumokat mondani arra, mire kell ez a temérdek pénz; annyit közölt, hogy a majdani beruházások önerejére. A sikerdíjas kötvénykibocsátások mindegyike a budapesti Priv-Invest Kft.-hez köthető (lásd: Kinek fial?, Magyar Narancs, 2009. február 5.), ami miatt az Állami Számvevőszék tavaly decemberben ismertetett ellenőrzési jelentésében elmarasztalta Békéscsaba önkormányzatát, mert az ügylettel megsértették az államháztartási, az önkormányzati és a számviteli törvényt. Az ÁSZ azonban a törvénysértések ellenére sem látott okot az intézkedésre. Nagy kérdés, hogy ilyen ügyekben milyen álláspontot fog majd képviselni Domokos László leendő ÁSZ-elnök, aki a legnagyobb térségi kötvénykibocsátó önkormányzat vezetői székéből ül át a közpénzek legfőbb ellenőri posztjára. Jutalom-e, vagy büntetés az első vonalas fideszes vezetőkhöz nem tartozó és Orbán Viktorral baráti viszonyt nem ápoló Domokosnak a tizenkét évre szóló ÁSZ-elnöki jelölés? A hosszú mandátum miatt jutalomnak is felfogható, ám ezzel a politikust kiveszik arról a játszótérről, aminek minden szeréhez valami személyes köze volt. Nem minden Békés megyei fideszes hullajt könnyeket, hogy távozik a köreikből Domokos - már megkezdődött a harc a megyegyűlési és a viharsarki pártelnöki posztért. (Domokos nevét korábban a gazdasági államtitkári poszttal is összefüggésbe hozták, de akkor arra hivatkozva ódzkodott ettől, hogy "továbbra is a térség fellendítése érdekében" kíván dolgozni.) A Narancs információi szerint az ÁSZ-jelölés új fejlemény: ha fél évvel ezelőtt felmerült volna, akkor Domokost egyéniben biztosan nem indítják, mivel ellenfelei a kampányban felhasználták volna ellene ezt az információt. Domokos is úgy nyilatkozott, "váratlanul jött a felkérés, nem készültem erre a szerepre", de "hatalmas megtiszteltetésnek" tartja. Egy hónapja a szarvasi városházán már hallani lehetett, hogy hamarosan időközi választás lehet a körzetben. Ekkor még többen úgy tudták, hogy Domokos a nemzeti bank egyik alelnöki székét kaphatja meg. Az ellenzéki pártok és a jogvédő, valamint a korrupcióval foglalkozó civilszervezetek mindenesetre tiltakoznak Domokos ÁSZ-elnöki jelölése ellen. De senkinek ne legyen kétsége: minden bírálat és kifogás dacára 2022-ig érvényes mandátummal Domokos Lászlót hamarosan megválasztják a közpénzek felhasználását ellenőrző számvevőszék élére. Köz, érdek, adat Az adatvédelmi biztos hivatala 2008 augusztusában arról értesítette lapunkat, hogy a Domokos László politikusi jövedelmeivel kapcsolatos jelzésünk nyomán megindított vizsgálat lezárult (lásd: Gyűjtögető életmód, Magyar Narancs, 2008. október 30.). Az adatvédelmi biztos jogkörében eljáró Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kifejtette: "Az országgyűlési képviselők, önkormányzati képviselők, önkormányzati tisztségviselők közfeladatot ellátó személyek, akiknek a feladatkörével összefüggő adatai - köztük a közfeladat ellátására tekintettel, azzal összefüggésben kapott jövedelme - az adatvédelmi törvény rendelkezése alapján közérdekből nyilvános adatok. Ezen adatok nyilvánosságát mindazoknak biztosítaniuk kell, akiknek ilyen adat a birtokukban van, beleértve magát a közfeladatot ellátó személyt is. (...) A közérdekű adat megismerése iránt bárki (...) igényt nyújthat be. (...) A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget." Leszögezte azt is, hogy "az adatokat tartalmazó dokumentumról (...) az igénylő másolatot kaphat. Az adatot kezelő szerv kizárólag a másolat készítéséért - legfeljebb az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően - állapíthat meg költségtérítést." Szabó Máté azt is jelezte: "Az adatvédelmi biztos régóta képviselt álláspontja az, hogy a közfeladatot ellátó szervek minden olyan esetben igyekezzenek az adatkérést teljesíteni, amikor az nem jár jelentős munkateherrel, és csak abban az esetben számítsanak fel díjat, ha az adatok összegyűjtése, rendszerezése valóban komoly többletmunkát kíván. Ilyen esetekben követelmény a díjszabás ésszerű és méltányos megállapítása." A vizsgálatról szóló hivatalos értesítés azt is leszögezte, hogy az Országgyűlés Hivatalát nem kötelezi jogszabály, hogy az országgyűlési képviselők különböző jogcímen kapott költségtérítését személyenként összesítve tartsa nyilván. Ezért a hivatal nem követett el jogsértést, amikor az adatkérésre válaszolva közölte annak költségét. (A megállapított 317 117 forint azonban nyilván ellentmond annak a követelménynek, hogy a "díjszabás méltányos és ésszerű legyen" - tehettük hozzá a magunk részéről.) A jelentés azonban szót sem ejtett arról, hogy a kért közérdekű adatok megtagadása miatt a békéscsabai önkormányzat, a Békés Megyei Közgyűlés és az érintett, Domokos László elkövetett-e jogsértést, s ha igen, akkor ennek mellőzésére felhívta-e figyelmüket a hivatal. Szumátrai golftestvér Domokos bábáskodása mellett a Viharsarok nemrég testvérmegyei szerződést kötött az indonéziai Észak-Szumátra tartománnyal. Néhány hónappal ezelőtt rövid időn belül kétszer is járt Békés megyei küldöttség a délkelet-ázsiai országban, az egyiket Domokos László vezette. A delegáció tagjai sok minden más mellett az egyik előkelő szumátrai golfpályán hódolhattak az úri sportnak.

https://444.hu/2015/06/09/az-allami-szamvevoszek-elnoke-felavatta-a-sajat-kep Az Állami Számvevőszék elnöke felavatta a saját képmását