Orbán: Valójában egy „Soros-jelentést” fogadott el az Európai Parlament

Egy elhibázott politika lenyomatának nevezte az Európai Parlament (EP) Magyarországgal szembeni szerdai határozatát Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint valójában egy „Soros-jelentésről” van szó. A kormányfő pénteken a Kossuth rádió 180 című műsorában azt mondta, a Magyarországot érő támadások mögött a migráció áll, létezik ugyanis egy olyan európai érdekközösség, amelynek célja évi több százezer idegen behozatala Európába. Ennek a gondolatnak az „atyamestere”, részben finanszírozója, szervezője Soros György – tette hozzá.

Az EP úgy döntött, egy „Soros-jelentést” készít Magyarországról, ilyenre már volt példa, a Tavares-jelentés, amely „szégyenteljes kudarcot vallott” – mondta. A mostani határozatot elolvasva az ember nem tudja, sírjon vagy nevessen – fogalmazott, példaként megemlítve a dokumentumnak a röszkei szír zavargóról szóló részét, amely szerint ezt az embert „tíz év börtönbüntetésre ítélték pusztán azért, mert a feszültségek oldására megafont használt, és három tárgyat hajított a határőrökre”. Valójában arról a szír emberről van szó, aki „át akarta törni a kerítést a röszkei zavargásoknál, megafonnal lázította az embereket, és megtámadta a rendőröket” – mondta a miniszterelnök, úgy értékelve mindezt: a „Soros-féle csapatok” Brüsszelben rendkívül elszántak, az abszurditástól sem riadnak vissza.

Bezzeg Kínában!

Orbán Viktort megkérdezték Manfred Weber európai néppárti frakcióvezető szavairól, miszerint a labda a magyar miniszterelnök térfelén pattog, ha megfelelően reagál, csapatjátékos, ha nem, annak következményei lesznek. A kormányfő ezt úgy kommentálta: Kínában ilyet sosem mondanak, ez jól mutatja, hogy eltorzult az európai politika. Lehangolónak nevezte ezt az attitűdöt, azt, hogy a nemzetállamok nem kapják meg a tiszteletet az európai intézményekben dolgozóktól, azt, hogy Brüsszelben bárki – pártállástól függetlenül – megmondja egy tagállamnak, hogyan kell viselkednie. „Európa lényege nem Brüsszelben van, hanem a tagállamokban. Európa nem Brüsszel, Európa az Varsó, Budapest, Párizs, Berlin, Róma” – fogalmazott.

A miniszterelnök hangsúlyozta: ki kell tartani a magyar nemzeti érdekek mellett, „mi akarjuk megmondani, kikkel éljünk együtt és kikkel nem”. A brüsszeli támadások nem térítik el a kormányt a céljaitól, Magyarország ezután is a saját útját fogja járni – jelentette ki, közölve: az energiaárak és az adók megállapításának jogát sem adja át a kabinet Brüsszelnek.  Kiemelte: az is egy európai álláspont, hogy ne változtassuk meg a létező hatáskör- és jogmegosztást, amit „közösen építettünk ki”.

Orbán Viktor végül azt mondta: Magyarország részt vesz a vitarendezési eljárásban, és „elmegyünk a falig”, ha kell, a bírósági eljárás végéig. Arra a felvetésre, hogy mi következik, ha a bíróság szerint törvényt kell módosítania Magyarországnak, a kormányfő úgy reagált: ebben az esetben azt végre kell hajtani, de hogy „a végrehajtás pontosan mit takar (...), az majd egy következő küzdelem lesz”.

Védene

A jövő évi választáson meg kell védeni a béremelésekre és az alacsony adókra épülő gazdaságpolitikát, és ha ez sikerül, 2020 körül a magyar gazdasági növekedés elérheti az 5 százalék fölötti tartományt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Úgy fogalmazott: ez a 2010-ben elhatározott gazdasági terv utolsó szakasza a pénzügyi stabilizálás, az 1-3, majd a 3-5 százalék közötti gazdasági növekedés – amely idén és jövőre „biztosan meglesz” – elérése után.

Az adócsökkentések politikáját is folytatni kell, a jövő évi költségvetés erre épül – jelentette ki, megemlítve az áfacsökkentéseket, az Európában kiemelkedően alacsony társasági nyereségadót, valamint azt, hogy a személyi jövedelemadónál „sem adtuk fel a terveinket”. „Ennek a gazdaságpolitikának a szülőatyja Matolcsy György, a végrehajtását pedig Varga Mihály vezényli”, de a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát is dicséret illeti – tette hozzá.

A kormányfő beszélt a kabinet demográfiai célkitűzéseiről is, amelynek lényege, hogy 2030-ra a magyar nemzet egy olyan közösség legyen, amely képes magát reprodukálni. Ehhez sok eszközre van szükség  amihez „kellenek férfiak és nők, ezért is mi ilyen régi vágású politikát folytatunk, hogy a család nekünk férfit és nőt jelent” – fogalmazott. Emellett sok kormányzati intézkedést kell meghozni – mondta –, egyebek mellett családtámogatási és otthonteremtési lépéseket, a munkavállalást könnyíteni kell, és az oktatási rendszert is át kell alakítani.

A néhány nappal ezelőtti kínai látogatását értékelve Orbán Viktor kifejtette: a következő néhány évtizedben Kína világgazdasági szerepe jelentősen meg fog nőni. A pekingi tanácskozásra a következő két-három évtized világgazdasági növekedésében potenciálisan szerepet játszó országokat hívták meg, amelyek között Magyarország is ott van, ami „remek hír” – hangsúlyozta, hozzátéve: a magyaroknak azért könnyebb ma a helyzetük, mint korábban, mert az ország pénzügyei rendben vannak.

Derűs kínaiak

A legfontosabbnak azt nevezte, hogy a magyar áruk korlátozás nélkül juthassanak el a kínai piacra. Ebben szerinte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és tárcája „fantasztikus munkát végzett”, Magyarország ugyanis előkelő helyen van a kínai exportengedélyeket tekintve. „Nekünk, magyaroknak az a legfontosabb, hogy ne csak Nyugatra, hanem Keletre is el tudjuk adni az áruinkat. Mi akkor vagyunk biztonságban, ha túlkereslet van a magyar mezőgazdasági termékekre” – emelte ki. A Magyarországon lévő nagy kínai „zászlóshajókra” példaként említette a Bank of China regionális központját, a Huawei áruelosztó központját és Kína regionális turisztikai hivatalát.

Arra a kérdésre, hogy a kínai vagy a brüsszeli tárgyalásain derűsebb-e a hangulat, a miniszterelnök úgy reagált: a kínaiak derűsebbek, mert míg ott a filozófiai gondolkodás középpontjában a harmóniára törekvés áll, addig a nyugati politikában a szabadságra törekvés, utóbbi pedig „mindig konfliktus”, hiszen az európai politika folyamatosan „a szabadságot veszélyeztető jelenségekkel szembeni alarmírozott állapotban van”. Összegzése szerint hangulatilag könnyebb Kínában, de intellektuálisan nehezebb, a kínainak ugyanis „mértani pontossággal ismerik a saját érdekeiket”, amelyekből egy jottányit sem engednek.

(MTI)