Látványosan keveset költünk oktatásra az OECD szerint

2016. szeptember 19. 12:18

A legújabb, oktatásról szóló OECD jelentés szerint a tagországok átlagának felét költjük oktatásra. Az iskolai végzettség alapján a bérkülönbségek csak Latin-Amerikában akkorák, mint itthon. Ennek ellenére csökken az érettségizettek és diplomások száma. A tanári gárda itthon is öregszik és habár valamelyest növekedtek a pedagógusbérek, még mindig kevesebbet keres egy tanár, mint más diplomás.

2016. szeptember 19. 12:18

A napokban jelent meg az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) tanulmánya az oktatás helyzetéről - számol be a Magyar Nemzet. Az oktatási intézményekre (GDP-arányosan) a legkevesebbet fordító tagországok között vagyunk. Az OECD átlag a GDP 5,2 százaléka, itthon ez 3,8 százalék. Egy diák teljes képzésére a közoktatásban 1,5 millió forintot költ az állam, ami nagyjából az OECD átlag fele.

A tanulmányból kiderül, a 25 és 64 év közötti felnőttek kevesebb, mint negyedének van diplomája. Pedig felsőfokú végzettséggel sokkal könnyebb elhelyezkedni és a várható bérek is jelentősen magasabbak. Az OECD szerint csak Latin-Amerikában hasonló mértékű a bérszakadék az iskolai végzettség alapján. Ennek ellenére 2008 óta csökken az egyetemisták, 2010 óta a gimnáziumban végzettek aránya, míg a szakképzésben végzetteké nő.

A jelentés kitér az öregedő tanári állományra is, ami általános trend. A közoktatásban a tanárok harmada ötven évnél idősebb Magyarországon. Habár a tanárok fizetése 2012 és 2014 között sokat emelkedett, a pedagógusbérek más, diplomás munkáknál még mindig jelentősen alacsonyabbak. 

Összesen 164 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zolka50.50
2016. szeptember 19. 22:38
Ez a cikk egy statisztikai adatsor tendenciózus, hazug interpretálása. Elég megnézni a címet. Magyar Bálint szétverte a magyar közoktatást, és most a libsibolsi csürhe a Fideszen kéri számon, miért nincs itt a kánaán. Hja, kérem, elpusztítani valamit nagyon gyorsan lehetséges, de újra felépíteni, az bizony időigényes. Még Magyar Bálint regánása idején írtam, hogy olyan ő a magyar közoktatásnak, mint Hirosimának az atombomba. Több mint 70 év telt el, és Japán még mindig szenvedi a hatását.
noMores
2016. szeptember 19. 20:23
Informatika könyv a mai magyar oktatásban: http://444.hu/2016/09/19/talalos-kerdes-mikori-tankonyvben-szerepel-ez-az-illusztracio-es-kepalairas 2003-ból. Tavaly paintben rajzoltak, idén word-ben szövegszerkesztenek. Mindeközben a világon már magyarul is lehet programnyelveket is tanulniuk a gyerekeknek. Középkori szint, amit ma Orbánék erőltetnek. Nevetséges és siralmas ez a központi butítás.
pemete jakab
2016. szeptember 19. 20:01
"Látványosan keveset költünk oktatásra az OECD szerint" De legalább számtalan használhatatlan tankönyv készül. (Éppen most megy zúzdába az egyik kísérleti történelemkönyv.) No, ez az igazi nemzetgyilkos stratégia. De persze ott vannak nekünk a stadionok, a kultúra szentélyei.
bunko_jobbos
2016. szeptember 19. 18:39
Azért nem értem,mert nemrég láttam egy statisztikát, hogy mennyit költünk oktatásra az állami kiadásokon belül, és ott egy picivel meghaladtuk az EU-átlagot. Akkor ez a hír most mi? Persze ebben benne vannak a legnormálisabb országok ilyen téren (Japán, Dél-Korea), ahol sokat keresnek a tanárok vagy csak ezek abszolút számokban van kifejezve, amit meg én láttam az relatív. Lehet, hgy ez van. Szóval nem szégyenkezhetünk jelenleg, az EU-ban biztosan nem. Ez meg egy hazug cikk, egy igazságon alapuló, de hamis látszatot keltő beállítással.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!