November negyedikére emlékezik az ország

Több helyen is megemlékezést tartanak ma az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 58. évfordulóján. Délelőtt felvonják, majd félárbocra engedik a nemzeti lobogót a Parlament előtti Kossuth Lajos téren, délután megemlékezést tartanak a rákoskeresztúri Új köztemetőben, este a Szent István-bazilikában emlékkoncertet tartanak, és számos vidéki helyszínen is tartanak megemlékezéseket a nemzeti gyász emléknapján.

A központi megemlékezések reggel 9 órakor kezdődnek Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren, ahol Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében felvonják, majd félárbocra engedik Magyarország nemzeti lobogóját. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlás egykori színhelyén létrehozott Kisfogház Emlékhely 10 és 15 óra között ingyenesen látogatható.

Délután 4 órakor a rákoskeresztúri Új köztemetőben lévő nemzeti emlékhelyen, a 301-es parcellánál tartanak megemlékezést. Köszöntőt mond Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, beszédet mond Hende Csaba honvédelmi miniszter. A megemlékezés után a miniszter és Boross Péter egykori miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke bejárja a Kisfogház Emlékhelyet, és elhelyezi az emlékezés virágait.

Budapesten a katonaorvosok emlékművénél megemlékezést tart este hat órától a Nemzeti Fórum Egyesület, a józsefvárosi önkormányzat és a Honvédelmi Minisztérium. Ünnepi beszédet mond Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke. Este hét órától a Szent István-bazilikában emlékkoncertet tartanak. Mozart Requiemjének előadásában közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a bazilika kórusa. A hangverseny után mindazok, akik szeretnék leróni tiszteletüket a forradalom hősei előtt, elhelyezhetik az emlékezés mécseseit a Szent István téren.

Számos vidéki helyszínen – így például Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Pécsen, Miskolcon és Veszprémben – is megemlékeznek az 1956-os forradalom bukásának évfordulóján. Az emléknap programjairól és az ezzel kapcsolatos forgalmi változásokról bővebb információk ezen az oldalon találhatók.

1956. október 23-án békés tüntetéssel kezdődő fegyveres felkelés, forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra, valamint a szovjet megszállás ellen. A népfelkelés a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. Mind az utcai (fegyverrel is) politizálók, mind a kormánypolitikát irányítók sorsát végül a nemzeti függetlenséget eltipró november 4-ei második szovjet katonai invázió pecsételte meg, amely azután következett be, hogy Nagy Imre miniszterelnök november elsején meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10-11-én törte meg a hatalmas szovjet túlerő.