Az államigazgatás semmilyen listát nem készít azokról a szervezetekről, amelyek a norvég alapokból támogatást kapnak, sem pedig azokról az emberekről, akik ebben a folyamatban részt vettek – közölte a Miniszterelnökség fejlesztési sajtóosztálya hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben hangsúlyozták: tények azonban vannak, és ezekre a tényekre alapozva kérte a norvég kormánytól Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, hogy „a jövőben ne egy politikailag elkötelezett szervezet, hanem egy közszolgálati intézmény lássa el a norvég civil források elosztásával kapcsolatos teendőket”. Azt írták, a vitában sokáig az volt az „úgynevezett civilek”, az ellenzék és a média egy részének álláspontja, hogy nem felel meg a valóságnak a politikai elkötelezettség, és több esetben merült fel a kérdés, mire alapozza a kijelentéseit Lázár János államtitkár és Csepreghy Nándor helyettes államtitkár?
A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkársága a magyar és a nemzetközi média megkeresésére összeállított egy választ, amely jelentős részben a médiában is megjelent információkon, kisebb részben pedig a különböző kormányzati szervezeteknél fellelhető, nem titkos adatokon alapult. „Az érintettek reakciójából is látszik, hogy a tények ismeretében megbukott érvelésük, amely szerint független szervezetként, a pártpolitikától távol működnek, így új frontot nyitnak azzal, hogy politikai szimpátia alapján történő listázással vádolják a kormányzatot” – írják. „A leghatározottabban visszautasítjuk a vádakat, mivel a kormányzat semmilyen listát nem készít, így az nem is tartalmazhat sem ellenzéki, sem pedig kormányzati kötődésű embereket” – hangsúlyozza a közlemény.
Hozzáteszik: a hétvégi sajtóhírek arra engednek következtetni, hogy a civil pénzeket kezelő szervezetek pontosan tudják egy-egy értékelőről, hogy az mely párthoz kötődik. Jogosnak tűnik ezután a kérdés: „a civil szervezetek feketelistázzák a konzervatív kötődésű, a Fidesszel korábban kapcsolatban állt embereket”? Mindeközben az ellenzék hisztériát kelt, az érintett civil szervezetek pedig – amelyek általában nem ilyen megértőek a transzparencia hiányával szemben – azt magyarázzák, hogy miért fontos titokban tartani azok nevét, akik a norvég alapok forrásainak elosztásáról döntenek. Meglátásunk szerint a magyar társadalom közös érdeke a civil szektor teljes körű átláthatósága – olvasható a közleményben.
Norvégia budapesti nagykövetségének honlapján május elején közzétett tájékoztatás szerint Norvégia, Liechtenstein és Izland az EGT és Norvég Alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött. Kifogásolták, hogy 2014. január elsejével a magyar kormány az alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával, a monitorozással kapcsolatos teendőket az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-hez helyezte át, amit a megkötött egyezmények megszegésének neveztek. Csepreghy Nándor akkor azt mondta az MTI-nek, hogy a magyar fél azt kéri, a felfüggesztést a döntéshozó terjessze ki arra a három alapra is, amelyek civil szervezeteknek szánt pénzeket folyósítanak. Jelenleg ez a forrás Magyarországra az Ökotárs Alapítványon keresztül érkezik, amely a felszínen ugyan civilnek tűnik, de látszik, hogy az alapítvány az LMP szatellit szervezete, vagyis politikai szervezet és nem civil – mondta akkor. A magyar fél azt kéri, tárgyalják újra a Norvég Alap teljes programstruktúráját.
Csepreghy Nándor május 21-én bejelentette, hogy a Miniszterelnökség felkéri a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára, hogy tisztázzák, az elmúlt hetekben felmerült magyar kormányzati gyanú megáll-e, miszerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket, vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak. Hozzátette, ha a magyar kormány gyanúja igazolódik, akkor az megadja annak a jogalapját, hogy az egész rendszert újratárgyalják a donor országok és Magyarország között. Az Ökotárs Alapítvány szerint ugyanakkor az EGT/Norvég Alapok kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) igazgatója arról tájékoztatta Lázár Jánost, hogy a magyar kormány szerveinek nincs ellenőrzési joga a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) felett.
A közlekedésről sugallt kép sokkal rosszabb annál, mint ami a valóság – állítja Lázár János építési és közlekedési miniszter. Hódmezővásárhely egykori polgármesterét a lakáshelyzetről, a MÁV reformjáról és a Fidesz esélyeiről kérdeztük, s a Vitézy Dáviddal való csörtéjéről is ejtettünk pár szót.
A szakértőjük szerint félnek tőlük Klujber Katrinék.
A miniszter állítja: nem Magyar Péter hozta el a csodát, hanem ők követtek el egy hibát.
Mi lesz a következő?
Mikor szűnnek meg a késések a MÁV-nál? Mi lesz a fővárosi örökségvédelemmel? Milyen állapotban van a jobboldal? Ezekről is beszéltünk Lázár János építésügyi és közlekedési miniszterrel.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője úgy fogalmazott, a salgótarjániaknak megérte a Fideszre szavazniuk.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
