Hann Endre szerint a Medián felmérései azt mutatják, hogy míg a korábbi ciklusokban mindig a kormányoldalt tartották korruptabbnak a választók, addig most ez fordítva van, az MSZP-nek nem sikerült megszabadulni a korruptság bélyegétől.
Kétségkívül kínos az MSZP-nek Simon Gábor elnökhelyettes osztrák bankszámlájának ügye – értett egyet az InfoRádió Aréna című műsorában Hann Endre a Medián, illetve Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet képviseletében.
Hann azt mondta, kutatásaik szerint a kormányokat az ellenzéknél mindig korruptabbnak gondolták az emberek, a közelmúltban azonban ez megváltozott: „nem a Simon-ügy kipattanása után, hanem már előtte is tartósan az MSZP-nek nem sikerült megszabadulnia a korrupciógyanútól, ami a kormányzási időszaka alatt elérte”.
A Nézőpont Intézet vezető elemzője úgy látja, Simon Gábor ügye felszínre hozhatja a választók azon reflexeit, amelyek 2010-ben a Fidesz kétharmados többségéhez vezettek: „azt láttuk, hogy a választópolgárok egy része 2010-ben protesthangulatban ment el a szavazásra, amiben persze bőven benne volt a Gyurcsány-kormány elutasítása is. De minden tényező, ami kapcsolódott ahhoz az időszakhoz, benne volt: korrupciógyanú, gazdasági- és társadalmi válság. Tehát felelevenedhetnek ezek a reflexek.”
Az elemzők szerint a paksi bővítés terve is kampánytéma lehet. A többség mindkét cég kutatásai szerint támogatja a beruházást, de Hann arról is beszélt, hogy a Medián felmérése szerint az emberek többségének nem vonzó az, hogy a fejlesztést orosz hitelből, orosz állami vállalat valósítsa meg. Fodor szerint a paksi fejlesztés ügye nem jó kampánytéma az ellenzéknek. A szakértő szerint a választók egy része teljesen racionálisan méri fel, hogy Oroszország komoly gazdasági partnere lehet Magyarországnak, „arról nem beszélve, hogyha a paksi beruházás szükségességét vizsgáljuk, a többség azzal is egyetért”.
A Medián felmérése szerint válaszadók többsége helyesnek tartaná, hogy népszavazáson döntsenek a paksi bővítés ügyében, de a Nézőpont Intézet elemzője azt mondta ennek kivitelezése jogilag aggályos lehet, államközi szerződésekről ugyanis nem lehet referendumot tartani.