Határoztak: szabálytalankodott az MNB

A 18 igen és 4 nem szavazat mellett elfogadott határozat indoklása alapján az MNB megsértette a hitelintézeti törvény 49. szakaszának előírásait, amikor a hét legnagyobb bank finanszírozási helyzetéről, nettó devizapozíciójáról naponta, ugyanezen bankok devizacsere-ügyleteiről hetente jelentett adatokat az IMF-nek.

Puskás Imre (Fidesz), a bizottság alelnöke az ülés után újságíróknak elmondta: a testület Domokos László számvevőszéki elnök, majd Simor András jegybankelnök meghallgatását követően, az Állami Számvevőszék jelentésére alapozva, továbbá a bizottsági meghallgatáson elhangzott kérdésekre adott válaszok alapján megállapította, hogy az MNB a működése során szabálytalanságokat követett el. Ezek a szabálytalanságok elsősorban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára nyújtott adatszolgáltatás alkalmával történtek.

Elmondta: a jegybank elnöke nem vitatta azt, hogy az MNB úgy járt volna el jogszerűen, hogy az IMF számára nyújtott adatszolgáltatást megelőzően hozzájáruló nyilatkozatot kért volna  az érintett bankoktól, amelyekről fontos, az üzleti titok körébe tartozó adatokat szolgáltatott ki. Az eljárás el is indult, hogy a hozzájárulás megérkezzen az MNB-hez a bankoktól, azonban az MNB elnöke szerint eljárási hiba folytán a nyilatkozattervezetek nem jutottak el a pénzintézetekhez, így a hozzájáruló nyilatkozatok sem álltak az MNB rendelkezésére azt követően, hogy 2008 novemberében az adatszolgáltatások megindultak az IMF felé az MNB részéről. Az adatszolgáltatás egészen 2010. augusztus 23-ig történt – mondta a fideszes honatya az újságíróknak.

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint az ÁSZ vizsgálata a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatban arra a megállapításra jutott, hogy az MNB korábbi működése két szempontból sem volt törvényes. Az ÁSZ elnöke a költségvetési bizottságban elmondta: az MNB iratkezelési gyakorlata 2009-től 2012 decemberéig nem felelt meg  az iratkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Egyúttal rámutatott: a nemzetközi szervezetektől a magyar állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban a jegybank a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, az üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott  a hét legnagyobb kereskedelmi bankról a Nemzetközi Valutaalapnak.

Simor András a meghallgatáson azt mondta, hogy az MNB gazdálkodása szabályszerű, jól tervezett, gondos és az adófizetők érdekeit figyelembe véve takarékos. Az ÁSZ által a jegybank működéséről készült értékelés megállapításait visszautasítva kijelentette: a magyar bankrendszerről szóló adatok átadása a Nemzetközi Valutaalapnak jogszerű volt, és Magyarország, illetve minden magyar ember érdekében történt, hiszen az ország pénzügyi stabilitását szolgálta. Kijelentette: nem értenek egyet az ÁSZ azon megállapításával, hogy az MNB az IMF részére történő adatszolgáltatással túllépte volna hatáskörét, és megsértette volna a hitelintézeti törvényt.

Nyikos László (Jobbik) a bizottság elnöke, az ÁSZ egykori alelnöke a vitában hangoztatta: az ÁSZ részéről a „kompetencia túllépését” érzékelte. Véleménye szerint az ÁSZ részéről „hibakereső szemléletű” jelentést készítettek az MNB-ről. „Itt tetemre hívás zajlott” – mondta. Ezzel szemben Babák Mihály és Font Sándor (Fidesz) az ÁSZ-jelentésre alapozva azzal érvelt, hogy a törvénysértések megtörténtek, emellett bírálták az MNB-elnök válaszainak
a stílusát is. A szocialista honatyák közül Szekeres Imre viszont olyan értelmű határozati javaslatot terjesztett a bizottság elé, amely szerint az MNB törvényesen járt el, és a javaslat elismeréssel szólt Simor András hatéves jegybanki tevékenységéről is. Ezt a javaslatot a bizottság elvetette.