Matolcsy: Nem bizonytalanodtam el

A miniszter kifejtette: Magyarország egy fillérnyi devizakötvényt nem bocsátott ki idén, „nem azért, mert nem tudtunk volna, hanem azért, mert nem akartuk Magyarországot újra eladósítani devizában”. Magyarország a forintpiacon az utolsó fillérig fel tudta venni azt a 4600 milliárd forintnyi forrást, amely szükséges volt az államadósság finanszírozására 2012-ben. Az Államadósság Kezelő Központ statisztikái szerint 2013-ban összesen 3847 milliárd forintnyi állampapír jár le, másfélszer több az idei 2440 milliárd forintnál. A lejáró devizaadósság értéke az idén 547 milliárd forint, jövőre 1454 milliárd forint. A nemzetgazdasági miniszter által említett magasabb összeg elsősorban az egy évnél rövidebb lejáratú diszkont kincstárjegyek évközi tovagörgetésével magyarázható. Matolcsy György a közrádió műsorában szólt arról is, hogy a kormány elmúlt két és fél évének szerinte konzervatív és sikeres pénzügyi konszolidációja már arra predesztinál, hogy Magyarország kikerüljön az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól. Úgy vélte: az ország túl van már a 2004 és 2010 között elkövetett szarvashibákon. Leszögezte ugyanakkor, hogy biztosat csak a tényleges brüsszeli döntés meghozatala után lehet mondani. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: Magyarország nem engedheti már meg magának, hogy elszálljon a költségvetési hiány.

Matolcsy György szerint a következő időszakban több nagyobb reformlépés is várható. Ezek közé tartozik a felsőoktatási reform, a beruházási-növekedési fordulat elindítása, az erős versenyképességi előretörés, továbbá az innováción, kutatás-fejlesztésen és kreatív iparágakon alapuló uniós fejlesztési stratégia kidolgozása, amely révén - a 2014-2020 között várható 7-8 ezer milliárd forintnyi - uniós támogatást úgy használja fel végre Magyarország, hogy jól fizető munkahelyek jöjjenek létre. A miniszter jelezte: új stratégiai szövetséget kell építeni a kormány, ezen belül a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank új vezetése között. Matolcsy György az interjúban jelezte, hogy nem kapott felkérést a márciusban megüresedő jegybankelnöki pozíció betöltésére, ugyanakkor „azt azért látja mindenki, hogy a lehetségesnél kisebb ma az együttműködés a kormány és a jegybank között”. A miniszter kifejtette: egy dolog hiányzik, hogy általában a magyar bankrendszer segítse a kormányt a növekedési fordulatban.

A jövő évi költségvetéssel kapcsolatosan Matolcsy György elmondta: azzal számol, hogy jövő év közepére előállhat egy olyan helyzet, hogy a biztonságosan, stabilan, igen konzervatívan  és óvatosan tervezett jövő évi számokhoz képest jobb lesz a magyar gazdaság teljesítménye. A miniszter szerint ha módosítani kell a jövő évi költségvetést, az jó módosítás lesz, mert ha nagyobb a növekedés, akkor a magasabb bevételek révén végre lehet hajtani a pedagógusok béremelését, ami 73 milliárd forintos tételt jelent, és talán „tudunk a családoknak ajánlani még jövedelmet”. A bíztató makrogazdasági fordulatra utaló jelek között említette Matolcsy György, hogy jövőre teljesedik ki a három nagy német autóipari beruházás Magyarországon, ami szerinte önmagában 1,1 százalék körüli növekedési többletet hoz. További erős növekedési forrásnak nevezte, hogy újra beindul a banki hitelezés.

A kormányzati bírálatokat megemlítő kérdésre válaszolva Matolcsy György úgy fogalmazott: „szerencsére nem volt sem időm, sem kedvem arra, hogy elbizonytalanodjak. Szerencsére a miniszterelnök részéről olyan támogatást, kiállást tapasztaltam minden nap, minden héten és hónapban, amely erőt is adott”. Az euró bevezetésével kapcsolatosan rámutatott: 100 százalékos fejlettségi szint kell az EU átlagához viszonyítva, hogy Magyarország biztonságosan csatlakozhasson. Ha ezt elérjük 2025-ben, jó, ha 2035-ben, akkor mindenképpen csatlakoznunk kell, hiszen ezt vállaltuk 2004-ben - mondta. Hangsúlyozta: „fenn kell tartanunk magunknak a kreatív gazdaságpolitikai eszközöket, mert csak így lehet felzárkózni”.