Robban-e a puliszka?
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Martonyi János külügyminiszter szerint „meglepően jól sikerült” a Közép-Európa-politika alakítása az elmúlt egy évben, többek várakozásával ellentétben nem romlottak Magyarország kapcsolatai azokkal a szomszédos országokkal, amelyekben kormányváltás volt az idén.
A tárcavezető a csütörtöki évértékelő sajtóbeszélgetésen azt mondta, Magyarország az előző szlovák kormánnyal jó viszonyt ápolt, és Robert Fico hatalomra kerülése után tovább javultak a kétoldalú kapcsolatok. Folyamatos a párbeszéd a két ország között, mert a közös érdekek fontosabbak a vitáknál – mutatott rá. Romániával kapcsolatban kifejtette, voltak aggodalmaik, de a kétoldalú kapcsolatok stabilizálódtak. Az ország érdeke, hogy rendezettek legyenek a kétoldalú kapcsolatok, és folytatódjon az együttműködés Romániával. Megjegyezte, Szerbiával is kifejezetten jól alakulnak a kapcsolatok.
Az MTI kérdésére, hogy miként alakult a határon túli magyar közösségek helyzete az elmúlt évben, úgy válaszolt: „nem romlott”. A kisebbségeket kell megkérdezni, hogyan látják helyzetüket, milyen elképzeléseik vannak annak javítására – mondta. A kisebbségek elképzeléseinek megvalósításában Magyarországnak segítenie kell – mutatott rá. Martonyi János kitért arra is, hogy gazdasági szempontból is nagyon fontos a közép-európai térség: a magyar termékeknek Románia a második, Szlovákia a harmadik, Ausztria pedig a negyedik legnagyobb exportpiaca. A térségpolitika azért is lényeges, mert Magyarország ezen keresztül javíthatja nemzetközi pozícióját, befolyását – tette hozzá.
A tárcavezető szerint a visegrádi csoport – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – erősebb, hatékonyabb és sikeresebb, mint valaha, és az országok minden fontos kérdésben egyeztetnek. A nyugat-balkáni régióról azt mondta, a térségben szeretik Magyarországot, ami a diplomáciai kapcsolatokban is tükröződik. A nyugat-balkáni országok értékelik, hogy Magyarország támogatja európai integrációs törekvéseiket, Európa újraegyesítését. Magyarországnak meg kell keresnie azokat a globális kihívásokat, amelyeknek kezeléséhez hatékonyan hozzájárulhat – mondta a külügyminiszter, ezek között említve a vízpolitikát és a kibertér biztonságát.
Kiemelte, az elmúlt húsz évben Magyarország Európa-központúvá vált, külkereskedelmi kapcsolatainak jelentős részét uniós tagállamokkal tartja fenn. „Természetes igény”, hogy ezen változtassanak és Ázsia, Afrika, valamint Latin-Amerika felé is növeljék a kivitelt – mondta. Martonyi János az arab tavasszal kapcsolatban hangoztatta, ez hosszú folyamat, amelynek még nem látható a vége, de az biztos, hogy „a korábbi rendszerek fenntarthatatlanok voltak”.
A szíriai konfliktusról azt mondta, a jelenlegi rezsim biztosan megbukik, csak az a kérdés, hogy mikor, hány áldozat után. Magyarország arra bátorítja az ellenzéki koalíciót, hogy vonják be a kurdokat és a keresztény kisebbséget is, utóbbiaknak pedig biztosítsanak megfelelő védelmet – közölte. Emlékeztetett arra, hogy a magyar nagykövetség hosszú ideig működött az országban, de biztonsági megfontolásokból úgy döntöttek, a diplomatáknak el kell hagyniuk a damaszkuszi képviseletet. Hozzátette, a Mol Nyrt. felajánlotta, hogy finanszírozza sebesült szíriai gyermekek magyarországi gyógykezelését.
Kérdésre válaszolva Martonyi János elmondta, nem tervezik külképviseletek bezárását a jövő évben. A honosítás miatt megnövekedett konzuli feladatok csökkenése a jövő évben sem várható – tette hozzá. Ugyancsak újságírói érdeklődésre, az azeri katonatiszt átadásával kapcsolatban közölte: az EU és a NATO tagállamai megértették Magyarország magatartását, és remélhetőleg nyugvópontra jut az ügy. Fontos kérdés, hogy Örményország mikor dönt úgy, hogy helyreállítja a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal, mert ez mindkét országnak érdeke - vélekedett a külügyminiszter.