Miért jó nekünk, hogy Románia és Bulgária schengeni tagok lettek?
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
A Corvinus professzora kifejtette: az elmúlt években a magyar gazdaság lefojtott állapotba került. Bod Péter Ákos szerint a folyamat jelenleg is tart, egyik alapvető oka és következménye pedig a vállalati hitelállomány és a beruházások csökkenése.
A magyar gazdaság lefojtott állapotba került az elmúlt években, a folyamat jelenleg is tart, amelynek egyik alapvető oka és következménye a vállalati hitelállomány és a beruházások csökkenése – mondta Bod Péter Ákos, a Budapest Corvinus Egyetem (BCE) professzora csütörtökön egy Budapesten a Világgazdaság által rendezett konferencián. A volt jegybankelnök kifejtette: az EU-csatlakozás óta gyakorlatilag megállt Magyarországnak az Unió átlagához való reálgazdasági felzárkózása. Amíg 2004-ben az EU átlagához képest az egy főre jutó magyar GDP 55 százalékon állt, ez 2012-re csak 57 százalékra nőtt. Közben a régiós társak közül nemcsak a már korábban is Magyarország előtt járó Csehország és Szlovénia húzott el, de Szlovákia és Lengyelország is.
Az okok között első helyen a vállalati hitelezés visszaesése áll, hiszen 2008 és 2012 közepe között 20 százalékkal zsugorodott a vállalati hitelállomány Magyarországon, miközben a régió többi országában a folyamat 2010-ben megfordult. A külföldi bankok magyarországi kitettsége a válság kezdetétől 14,2 százalékkal csökkent, hasonló ütemben mint Spanyolországban (14,3 százalékkal) vagy Olaszországban (10,0 százalékkal). Romániában és Lengyelországban ezzel szemben 3,9-3,9 százalékos, Csehországban 1,0 százalékos volt a csökkenés, Szlovákiában viszont nőtt a külföldi bankok kitettsége – mondta Bod Péter Ákos.