Kritizálja az uniós paktumot az LMP és a Jobbik

Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője üdvözölte, hogy Orbán Viktor „végre felismerte, hogy az utóbbi másfél év politikája zsákutca és olyan helyzetbe sodorta az országot, amilyenben rendszerváltás óta nem volt: a szövetségeseink kihátráltak mellőlünk”. Az ellenzéki politikus szerint a miniszterelnök a „felesleges és értelmetlen árnyékbokszolással” olyan konfliktusmezőkbe sodorta az országot, amely megszüntette az érdekérvényesítés lehetőségét. Az uniós pénzügyi paktum szerinte sok ponton nem szolgálja Magyarország érdekét, mivel szükségtelen korlátozást jelent gazdaságilag az unióhoz újonnan csatlakozott tagországoknak, a fél százalékos strukturális hiánycél pedig gúzsba köti a felzárkózó országokat.

Balczó Zoltán, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint a kormány egy olyan szerződés aláírását tervezi, amely nagyon szoros gazdasági és egyre szorosabb politikai unióba irányítja Magyarországot. Szerinte az eljárás is nagyon furcsa, hiszen a képviselők egy háttéranyagot kaptak, nem a szerződés teljes szövegét, mert a magyar fordításról még vitáznak, így azt sem lehet pontosan tudni, hogy mihez kéri a kormány az Országgyűlés támogatását. A Jobbik szerint népszavazással kellene dönteni a kérdésben. Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője üdvözölte, hogy Orbán Viktor „végre egyszer hitet tett” Magyarország uniós tagsága, az integráció és az EU bővítése mellett. Az MSZP számára egyébként elfogadható a pénzügyi paktumról szóló határozattervezet. A KDNP részéről reagáló Harrach Péter azt mondta, hogy egyértelműen európai és magyar érdeket képviselnek, és a KDNP mindig ezt a két szempontot együtt tartotta fontosnak. A kisebbik kormánypárt frakcióvezetője kiemelte: az a küzdelem, amit Orbán Viktor az ország érdekében végzett, a választópolgárok előtt is nyilvánvalóvá vált. Azt kívánta, a kormány és kormányfő következetesen és okosan védje a jövőben is az általuk képviselt érdekeket.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese köszönetét fejezte ki a miniszterelnöknek és a kormánynak, amiért Magyarország érdekeit az unió különböző fórumain sikerrel és határozottan képviselte. Ez éles ellentétben áll olyan pártok képviselőivel, akik ugyanezeken a fórumokon nagyon sokszor a magyar érdekek helyett, az országot ért rágalmak elhárítása helyett pártérdeket jelenítettek meg. A fideszes politikus azt mondta, szükség volt azokra a lépésekre, amellyel elérték, hogy a közteherviselést a magyar adófizetők mellett a nagy gazdasági érdekcsoportokra is kiterjesztették. Rogán Antal szerint nem érdemes az unióból való kilépés, az unióval való szembenállás politikájára helyezkedni csak és kizárólag. A középút az egyetlen, járható, kormányzóképes alternatíva - hangsúlyozta Rogán. Mémeth Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint Lengyelország és Litvánia kiállása Magyarország mellett hozzájárult a vádaskodások elüléséhez, ezért a kormány támogatja, hogy az Országgyűlés határozatban fejezze ki köszönetét a két ország vezetőinek. Hozzátette: a lengyel és a litván kiállást követte a német kormányzó konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) és Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter támogatása is.

„A lakossági devizaeladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló határozati javaslat nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen megpróbálja az MSZP felelősségét kizárólagossá tenni és eltüntetni a Fidesz felelősségét” – jelentette ki hétfőn újságírók előtt Gaudi-Nagy Tamás. Gúr Nándor, az MSZP képviselője felszólalásában a létminimum alatt élő emberek nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet, és szóvá tette, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint jól meg lehet élni 47 ezer forintból. Ezért a szocialista politikus a tárcavezetőnek, illetve államtitkárának, Cséfalvay Zoltánnak azt ajánlotta, hogy éljenek meg ők ebből az összegből egy hónapban, és felszólalása végén le is tett az államtitkár asztalára a 47 ezer forintot. Cséfalvay Zoltán válaszában azt hangsúlyozta, hogy Matolcsy György azt mondta, hogy a 47 ezer forintos, közmunkáért adható bér „kifejezetten szerény, de biztonságos megélhetés felé vezeti azokat, akik 28.500 ezer forintból eddig rejtélyes módon meg tudtak élni”. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez az összeg ugyan alacsonyabb, mint a minimálbér, de magasabb mint a segély. Cséfalvay Zoltán arra kérte a szocialista politikust, hogy a pénzt vegye vissza, ez azonban nem történt meg.