Országszerte emlékeznek a Holokauszt áldozataira

2011. április 15. 09:16

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Győrben és Ácson is megemlékezik. Hende Csaba honvédelmi miniszter a győri zsinagógánál mond beszédet.

2011. április 15. 09:16
Országszerte tartanak megemlékezéseket a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjához kapcsolódóan. Mivel az emléknap, április 16-a idén szombatra esik, a zsidó vallás előírásaira való tekintettel nem aznap, hanem ma és vasárnap tartanak több programot.
 
A győri zsinagógánál Hende Csaba honvédelmi miniszter mond beszédet. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Győrben és Ácson is rendez megemlékezést. Utóbbi településen Papp-Váry Borbála, kormányzati kommunikációért felelős helyettes államtitkár is elhelyezi a megemlékezés koszorúját.
 
A budapesti Holokauszt Emlékközpont központi rendezvényén Ormos Mária történész mond beszédet. Az áldozatok emlékfalánál Iványi Gábor metodista lelkész, a Wesley János Lelkészképző Főiskola rektora és Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora mond gyászimát.
 
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját: ekkor kezdődött meg a magyarországi zsidók gettókba zárása Kárpátalján. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.

Összesen 26 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
drieno
2011. április 15. 13:27
"1944-ig Magyarországon a zsidóságot érintő pogromokra és atrocitásokra nem került sor, szemben Romániával, Jugoszláviával, Szlovákiával. Ezekben az országokban a deportálások már 1942-ben megkezdődtek. Ezekre való tekintettel kb. 100 000 zsidó menekült a szomszédos országokból Magyarországra.[84] A német megszállást követően azonban itt is megkezdődött a zsidók gettókba gyűjtése, kötelezték őket a sárga csillag viselésére, végül pedig áprilisban a magyar adminisztráció készséges segítségével megkezdődtek a deportálások.[85] 1944 júliusáig 445 ezer polgárt deportáltak, közülük 437 402 személyt Auschwitz-Birkenauba.[86] A kormány semmilyen dokumentációt nem kért róluk. Itt megemlítendő, hogy 1944. április 10-én Rudolf Vrba és Alfred Wetzler, két zsidó származású személy megszökött az auschwitzi koncentrációs táborból. Zsolnába eljutva felvették a kapcsolatot a helyi cionista körökkel. A pozsonyi cionista központ munkatársa április 25-én és 26-án meghallgatta őket. Ez alapján elkészült az úgynevezett Auschwitz-jegyzőkönyv, amely tájékoztatást nyújtott a táborban történtekről. Ezt eljuttatták az isztambuli, genfi, londoni és budapesti cionista körökhöz és a magyarországi zsidótanácshoz is. Az egy hónappal később deportáltak viszont nem is sejtették, hogy mi vár rájuk. Vrba és Wetzler következtetése szerint így az általuk készített jegyzőkönyvet a fenti szervezetek elhallgatták.[87] Fentieket megerősítette a budapesti születésű Ernest Stein cionista ellenálló is. Elmondása szerint Kasztner Rudolf cionista vezető Adolf Eichmannal 1,5 millió dolláros egyezséget kötött 1685 zsidó származású személy kiváltása érdekében (köztük voltak családtagjai, barátai, írók, művészek, rabbik, cionista vezetők). Az általa szervezett „Kasztner-vonat” 1944. június 30-án hagyta el Budapestet és utasai bergen-belseni kitérővel épségben megérkeztek Svájcba. Stein állítása szerint Kasztner a fenti egyezségre való tekintettel nem volt hajlandó továbbítani a jegyzőkönyvet.[88][89] A zsidótanács szintén elhallgatta a birtokában lévő információkat és csak június közepe után juttatták el a jegyzőkönyvet a kormánynak, az egyházi vezetőknek és Horthynak is.[90] A normandiai partraszállás, az erősödő külföldi nyomás, valamint az ekkor már általa is ismert Auschwitz-jegyzőkönyv hatására Horthy június végén le akarta váltani a deportálásokat szervező Baky László és Endre László belügyi államtitkárokat és a koronatanácson június 26-án javasolta a transzportok leállítását. Ezek azonban folytatódtak, amíg a kormányzó parancsára a hozzá lojális katonai erők – Koszorús Ferenc vezérkari ezredes[91] vezetésével [3] – 1944. július 6-án meg nem akadályozták Baky úgynevezett „csendőrpuccs”-át; Horthy ekkor tiltotta meg a budapesti zsidóság deportálását. A kormányzó és a magyar katonák akciója volt az egyetlen eset a Hitler által megszállt Európában, ahol egy Németországgal szövetséges ország reguláris hadseregét arra használták fel, hogy megmentsék a zsidókat."
Zázrivecz
2011. április 15. 12:49
Izraelben mikor emlékeznek Szamuely Tibor által elkövetett emberiség elleni bűnökre?
kispufi
2011. április 15. 12:17
én vártam már. mégiscsak eltelt egy év anélkül, hogy a holokausztra emlékezhettünk volna...
Giulio
2011. április 15. 11:40
Elkanyarodtatok a témától, ha már elfelejtettétek volna ma van a holokamu emléknap...!!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!