A magát demokratikusnak nevező ellenzék fel van háborodva: „Jé, ezek visszalőnek!”

„Ilyen a boksz!

A kultúrát 1949-ben birtokba vevő és az ilyen értelemben (is) hosszúra nyúlt Kádár rendszer bukásáig, 2010-ig birtokló sokszor családi, munkahelyi, iskolai alapon, hálózat-szerűen szerveződő kulturális elit, az általuk kontraszelektált és utánpótlás képzőikben kinevelt újabb generáció és az egzisztenciális alamizsna reményében hozzájuk csatlakozók, akik segédcsapatnál többre sosem vihetik ebben a zárt körben, döbbenten állnak a konzervatív ellenkutúra előtt.

Arról a magát demokratikus ellenzékről beszélek, amely Békés Márton szavaival élve: »A tőke és szerzőjének interpretálásától eljutott az életmű reneszánszán keresztül revidiálásáig, aztán szeretve megtagadásáig, hogy párttá szerveződve a 90’-es évek során a Tőke (és a külföld – szerző megjegyzése) könyörtelen kiszolgálójává váljék.«

És most ez az utóvédharcokat folytató vert sereg és csatlósaik fel van háborodva: Jé, ezek visszalőnek!

Vissza bizony, mert aki civilként a politika mezejére téved, politikai nyilatkozatokat tesz, arra már a politika szabályai vonatkoznak. Nincs »nem ér a nevem«. Itt bizony »lőnek« és ha kell nehéztüzérséggel.

Ezt tessék tudomásul venni.”

Kapcsolódó

Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton