Jól gondoltuk. A jobboldal győzelme után azonnal összeállt a siratókórus. A hatalomra éhes proletároké.
„Jól gondoltuk. Mindahányan. Mármint azt, hogy a jobboldal esetleges győzelme után azonnal összeáll a siratókórus. Az éhes proletárok csapata. Mármint a hatalomra éhes proletároké. Össze is állt.
Így aztán kapott is hideget-meleget a jobboldali szavazótábor. Volt ostoba, fogatlan, kövér, tanulatlan, tán még cigány is, minden jelzőre mégsem emlékezhetünk. A siratókórus tagjainak tág tere nyílt és nyílik a mai napig arra, hogy ott mondják el a szavazásról és annak résztvevőiről a véleményüket, ahol csak akarják, hiszen ebben a fékevesztett diktatúrában számos alkalom kínálkozik erre.
Még Paul Lendvai úrról is megtudhatjuk, miképp is búslakodik Bécsben, mert ily komor hangulatot, mint amit ma lát Magyarországon (Bécsből!), ötven éve nem látott. Sajnos sirámából nem tudtuk meg, hogy hol, melyik utcasarkon, avagy melyik barátjánál észlelte ezt a komor hangulatot, mindenesetre abban egyetérthetünk vele, hogy a világ mai állása sok örömre és felhőtlen hangulatra nem kínál okot.
Bár a siratókórus tagjait ezekben a napokban azért némi öröm is érte: például baloldali győzelem Szlovéniában és a franciáknál. (Utóbbiaknál apró kis események tarkították a győzelem felett érzett örömöt, például ismét papot próbált meggyilkolni valami szegény »menekült«.)
No, de térjünk vissza a kizárólag csak a hatalomra éhes újproletárokhoz! Ők semmiképpen sem hasonlítanak a régi proletárokhoz. Akik közül sokan tényleg folyton éhesek voltak, és közülük rengetegen nem a hatalomra voltak éhesek. Hanem élelemre. Mai hataloméhes és demagóg proletárjainknak megvan a betevő falatjuk. Kaviár, sonka, kolbász, töltelék. S ennél még sokkal többjük is van, tudjuk jól. Váljék egészségükre! Ám ami a lényeg: legfőbb vágyuk mindennek az élére állni, a hatalmat birtokolni. Mindenáron. Ugyanők azok, akik nemrég még a múltat akarták végképp eltörölni, jó néhányan a saját múltjukat (azaz saját gazemberségüket). Többeknek – sajnos – sikerült is.”
Nyitóképen az ellenzéki pártok megemlékezése Budapesten. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Történelmi döntést hozott a román alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A hivatalos indoklás szerint a demokrácia védelmében tette, sokak szerint viszont csupán a hatalmát mentő, későn ébredő elit kapkodását látjuk.
Még börtönben kerülhet a panaszkodó elkövető – ha nem is emberölésért.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Kocsis Máté szerint a szokatlan és elfogadhatatlan helyzet azonnali választ kíván, ugyanis szembemegy minden jóérzésű ember erkölcsi elvárásával.
Szikra Levente szerint Gyurcsány Ferenc és pártja végtelenül lenézi a választókat.
Nem véletlen, hogy Magyar Péter nem szereti, ha a hívei megszólalnak a sajtóban, mond ő pont éppen elég hülyeséget.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
