„Ígértem, hogy visszatérek Áder Jánosnak a parlament alakuló ülésén mondott beszédére. Tegnap végighallgattam, kellőképpen fel is háborodtam rajta, de a kommentárral megvártam, amíg hozzájutok a leírt szöveghez.
Áder közvetlen elődjével szemben tehetséges, felkészült ember, aki más körülmények között megbecsült politikai szereplő lehetett volna. Az 1990-94-es ciklusban képviselőként kiváló teljesítményt nyújtott. Az első Orbán-kormány idején az Országgyűlés elnökeként volt részese az »egészpályás letámadásnak«, az ellenzéki jogok szisztematikus korlátozásának. A Fidesz 2002-es verségét követően mintha részese lett volna egy Orbánnal szembeni »összeesküvésnek«, amiért egy időre Strasbourgba, az Európai Parlamentbe száműzték, de Schmidt Pál váratlan bukása nyomán Orbán hazarendelte, hogy a kiépülő önkényuralmi rendszerben megbízhatóan töltse be a köztársasági elnök tisztségét. Tudjuk, ennek eleget is tett.
Azért emlékezni érdemes rá, hogy ő volt az, aki 1990 júniusában az alkotmánymódosítás parlamenti vitájában megfogalmazta azt, hogy azért kell bizonyos szavazásokat – egyes törvények megszavazását illetve egyes tisztségekre való választást – kétharmados többséghez kötni, hogy azokról ne dönthessen csak a mindenkori kormánytöbbség, hanem az ellenzéket – annak legalább egy részét – is meg kelljen a döntéshez nyerni. Ha valakinek, hát neki tudnia kellett, hogy mindaz, amit 2010 májusától az Orbán vezette többség csinál, ellentétes a kilencvenes évek elején ellenzékben a Fidesz által is (és a rendszerváltásban szerepet játszó többi párt által is) képviselt elvekkel. Ha valakinek, hát neki kellett volna a köztársasági elnöki székből rendszeresen figyelmeztetnie erre az Orbán vezette többséget. De hát nem ezért ültette őt Orbán abba a székbe. Hűségesen teljesítette, amivel megbízták, aláírt mindent, amit az 1990-es Áder János nem írhatott volna alá.
Az alakuló ülésen mondott beszédével – amely bizonyára köztársasági elnöki tisztségében elmondott utolsó beszéde – más volt a baj. Ebben a beszédben a fideszes többség diadalittas önünneplése kapott hangot, és ez elfogadható lenne bármely fideszes politikustól, de nem fogadható el attól, aki a köztársasági elnöki tisztséget tölti be.”
Nyitókép: MTI / Beliczay László