Új kötet született Merkelről, melynek nyomán újragondolhatjuk a volt német kancellárról kialakított képünket.
A túlzó elvárások veszélyesek, és senkivel szemben nem támasztottak nagyobb elvárásokat és fűztek hozzá irreálisabb reményeket, mint Angela Merkel volt német kancellárhoz – állítja egy új tanulmánykötet, mely Philip Plickert német újságíró szerkesztésében jelent most meg az MCC Pressnél.
Merkelt az előző migrációs válság idején „globális megváltóként”, „a liberális nyugati világ utolsó védelmezőjeként” festette le a nyugati sajtó, ám
a valódi kép inkább egy kapkodó, érzelmi döntéseket hozó és katasztrofális eredményeket produkáló politikust mutat.
„Ha megvizsgáljuk Merkel tizenhat évét, több ötletszerű döntéssel és hirtelen, opportunista fordulattal találkozunk, melyek súlyos következményekkel jártak Németország társadalmi stabilitására és jólétére nézve” – állítja a szerkesztő a könyvben. A tanulmánykötetben ismert tudósok és publicisták tesznek kísérletet a „Merkel-jelenség” megértésére, elemzést adva a kancellár asszony tevékenységéről a hivatalában töltött 16 év alatt.
Werner J. Patzelt német politológus, az MCC vendégoktatója kijózanító mérleget von Merkel tevékenységével kapcsolatban. Bár egy politikus nem válogathatja meg külpolitikai környezetét, az Északi Áramlat 2-vel Patzelt szerint eurómilliárdokkal látta el Oroszországot, indirekt módon segítve annak fegyverkezését, és nehéz helyzetbe hozva a balti államokat és Lengyelországot. Iparpolitikája a leépítésről szólt, a határok kérdésében pedig „tisztességtelen” volt, mert
Hibái nagyok voltak, melyekért az unió „a mai napig fizet” – véli a kutató.
Roland Tichy publicista és lapkiadó megsemmisítő mérleget von Merkel tervgazdaságáról Az elektromosautó-tervgazdaság kritikájában bemutatta, hogy a kormány nagy szubvenciókkal támogatta az e-autóipart, mégis 2021-re a forgalomba helyezett személygépkocsik alig 1%-át tették ki az elektromos autók. Bár ezeknek az autóknak vannak előnyei, ám hátrányai is komolyak, ráadásul a kibocsátást nem mérsékelik, csak áthelyezik a felhasználás helyéről az elektromosság keletkezésének helyére. A szerző szerint nem is kellenének szubvenciók, a német autóipar virágzik,
mely „fatálisan emlékeztet a hibás irányítás tervgazdasági módszereire”.
Birgit Kelle német újságíró Merkel nőpolitikáját vette szemügyre. Szerinte bár Merkel nem beszélt a társadalom átalakításáról, valójában posztszocialista berögzülések alapján igenis erre törekedett, eszménye a „dolgozó nő” volt. Menedzseri pozíciókban akart nőket látni, szerinte „az apa-anya-gyerek hármasa, az egyedül kereső férj és a részmunkaidőben foglalkoztatott nő házassága, tehát mindaz, ahogy Németországban az emberek többsége ténylegesen továbbra is él, ma a CDU-n belül sem minősül modernnek, hanem olyasminek, amit túl kell haladni, egyszóval a félreeső bajor falvak változásra képtelen, szinte már ódivatú, katolikus körei különc életmódjának” – vázolja fel a szerző.
Rafael Seligmann izraeli történész, a CDU volt tanácsadója szemügyre vette, hogyan reagált Merkel az elharapózó németországi antiszemitizmusra. Szerinte Merkel migrációs politikája kételyeket ébresztett a zsidóságban, mivel sok arab és muszlim érkezett így az országba, akiket az emberek az antiszemitizmussal és Izrael-ellenességgel azonosítanak. A szerző éleslátóan mutat rá, hogy ezzel párhuzamosan a neonácik is erősek, akik fenyegetik a muszlim közösségeket és a zsidóságot egyaránt. Merkel viszont reálpolitikus, aki politikai terveinek keresztülvitelét tartja szem előtt, és ezért a német zsidók csalódtak benne.
Boris Kálnoky, az MCC Médiaiskola vezetője közép-európai szemmel elemezte Merkel politikáját. Kálnoky szerint a 2015-ös migrációs válság és a német menekültpolitika ébresztőként hatott a legtöbb közép-európai ország számára:
„hatalmassá, hisztérikussá és kiszámíthatatlanná”, „egy olyan országgá, amely előzetes figyelmeztetés nélkül világrengető dolgokat tesz, melyeknek terheit minden szomszédos országnak el kell szenvednie”. A visegrádi országok ezért alakultak 2015 után egyfajta önvédelmi csoporttá. Egyes kelet-európai országok még nyitottak is lettek volna menekültek egyszeri befogadására, de a németeknek ez nem volt elég, kötelező EU-s elosztási kulcs mellett kardoskodtak. Végül a szerző idézi, hogy egyesek szerint Merkelnek „keletnémet komplexusa” lehet: retteg attól, hogy bárki azt mondja, szellemileg köze van a kelethez.
A tanulmánykötet még számos fontos írást tartalmaz, köztük Merkel covid-politikájáról (Alexander Kissler tollából), az integrációs politika kudarcáról (Cora Stephan), vagy Németország drága tévútjáról az energiapolitika terén (Justus Haucap).
A kötetet letéve az olvasónak van miért újragondolnia a Merkelről 16 év alatt felfestett sztereotípiákat.
Fotó: Gyurkovits Tamás
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
Gyakorlatilag elkerülhetetlen az előrehozott választás.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A férfiak karácsonyi vásáron akartak terrortámadást végrehajtani.
A német külügyminisztérium közleményben tudatta: Németország moszkvai nagykövetsége tudomást szerzett az ügyről, és azt kérelmezték az orosz hatóságoktól, hogy az érintett személyt meglátogathassa a német konzul.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
