A nagy sakktábla –  ki mit lép?

„Ukrajna a 20. század történései miatt a felbomlott Szovjetuniótól egy hatalmas, gazdag országot örökölt, a keleti részeket – ahol most a harcok folynak – Lenin idejében csatolták Ukrajnához, a nyugati részek a második világháború következményeként Lengyelországtól és Magyarországtól kerültek hozzá, a Krímet pedig 1954-ben ajándékozta Hruscsov Ukrajnának, annak emlékére, hogy háromszáz évvel korábban Ukrajna csatlakozott az Orosz Birodalomhoz. Semmi mást nem kellett volna csinálniuk az ország megtartása érdekében, mint örökös semlegességet fogadni, mint annak idején Ausztria, és jó viszonyt ápolni a mellettük lévő ugyan meggyengült, de még mindig erős Oroszországgal. Erre a Nyugaton csak oligarcháknak nevezett ukrajnai vezetők nem voltak képesek, de hibáztathatjuk-e egyedül őket? Ukrajna a Szovjet­unió összeomlása és Kína felemelkedése következtében kialakult új geopolitikai helyzet egyik és most a legjelentősebb ütközőpontjává vált.

A történészek a nagy átalakulásokat utólag általában egy-két okra vezetik vissza, a valóságban azonban a történelem menetére számos tényező hat. A geometriában jártasak ezt úgy képzelhetik el, mint számos különböző irányba mutató vektort, amelynek végül lesz egy hosszabb távon fennmaradó eredője, ami a történelmi változásokat meghatározza, és amit a történészek utólag logikus fejleményként magyaráznak. Előre azonban senki sem látja, hogy mi fog történni. Putyin sem úgy képzelte el az ukrajnai beavatkozást, ahogy az alakult.

A mai soktényezős geopolitikai helyzetben – a nagy sakktáblán, ahogy ezt az amerikai volt nemzetbiztonsági tanácsadó, Zbigniew Brzezinski elnevezte – az Egyesült Államok kétségtelenül a legfőbb játékos. De még Amerikát sem lehet homogén egységnek tekinteni. Eltekintve az országban zajló kulturális háborútól, ami, ha folytatódik, hosszú távon önmagában megkérdőjelezheti az Egyesült Államok világpolitikai szerepét, a külpolitika terén is különböző koncepciók küzdenek egymással. Vannak, akik Amerika nemzeti érdekeit tartják szem előtt, és kevésbé akarják felvállalni a világcsendőri szerepet, míg vannak olyan erők, amelyek a hatalmas ország gazdasági és katonai erejét felhasználva uralkodni kívánnak a világ felett.”

(Nyitókép: Ukrán katona hagyományos húsvéti kalácsot eszik Harkiv közelében 2022. április 24-én, az ortodox húsvét napján. Az ortodox keresztény egyház a tavaszi napéjegyenlőséget és az azt követő első tavaszi holdtölte utáni vasárnapon ünnepli a húsvétot.MTI/EPA/Vaszilij Zslobszkij)