A háborúban olyan oldalon állok, ami jelenleg nem létezik: Európáén

„Ha egyetlen előnye van ennek a háborúnak, hogy Németország felébredt Csipkerózsika-álmából. A NATO védelmi potenciálja Európa védelmi rothadását hozta, hiszen a tagállamok közül senki nem tartotta be a washingtoni szerződés által előírt 2%-ot, a honvédelmi költségvetés emelésével kampányolni nettó politikai öngyilkosság volt (»mINeK nEkÜnK kATonA, mEgVéD a nAtO«). Ennek vége.

Európának a jövőben biztosítania kell a saját érdekszféráját, és képesnek kell lennie az önálló érdekérvényesítésre azokkal a szankciókkal, amik a saját érdekeit - a mi érdekünket - szolgálják. Ha továbbra is az USA gyalogjai maradunk, Európára a 19. századi Kína sorsa vár, a nyitott kapuk elve, ahol bármelyik nagyhatalom azt tehet a fejünk felett, amit akar.

Ennek ellenére sem szabad abban bízni, hogy a nyakunkra nőtt hatósági áras kommunista szarjankókat egy nap majd levakarják rólunk, mint vörös csillagot a pártházról. A kommunisták elszámoltatása a mi nemzeti adósságunk, amit törlesztenünk kell a történelemnek, ha vele együtt szeretnénk haladni.”

Nyitókép: Klaus-Dietmar Gabbert / dpa Picture-Alliance / AFP