Toporzékol Zelenszkij: már azt is megmondaná, mit tehet Orbán Viktor
Az ukrán elnök nem örült a magyar miniszterelnök tárgyalásának.
Mégsem lehetséges egyszerre a NATO, az EU tagjának lenni és kiegyensúlyozott kapcsolatot ápolni Oroszországgal.
„ORBÁN VIKTOR SÚLYOS TÉVEDÉSE
»NATO- és európai uniós tagok vagyunk, és közben kiegyensúlyozott politikai viszonyt és gazdasági kapcsolatokat ápolunk Oroszországgal. A magyar példa bizonyítja, hogy ez lehetséges«, mondta a magyar miniszterelnök 2022. február 12-i országértékelő beszédében. Ehhez képest a NATO március 24-i rendkívüli ülésén – a háború egy hónapos fordulónapján – a vezetők, köztük Orbán, újabb csapaterősítésekről állapodtak meg. Ennek keretében a NATO keleti védvonalára - köztük Magyarországra – újabb csapatok érkeznek. Mindennek deklarált célja az orosz fenyegetés elhárítása.
Vagyis mégsem lehetséges egyszerre a NATO, az EU tagjának lenni és kiegyensúlyozott kapcsolatot ápolni Oroszországgal. Az is erősen kérdésessé vált az Oroszország által indított háború fényében, hogy helyes volt-e Orbán részéről erre törekedni az elmúlt években. A választ itt sem érdemes elhamarkodni, hiszen bár Orbán túlzásba vitte az orosz elnöknek való nyilvános hízelgést, de a korábbi német kancellár, Merkel is együttműködésre törekedett Putyinnal (ezért mostanában bírálatokat is kap a német közvéleményben).
Azt viszont utólag sem értem, miként állhatott ki a magyar kormányfő a háború kitörése előtt 12 nappal (!) az Oroszországgal kapcsolatos politika folytatása mellett? A háború veszélye már akkor sem volt titok, olyannyira nem, hogy az amerikaiak február 16-át jövendölték a háború kezdetének (nem is tévedtek sokat). Miben reménykedett a magyar kormányfő? A magyar hírszerzési információk, a Putyinnal való tárgyalás a béke esélyére utalt? Vagy ha Orbán maga is látta a háború közelségét, miért gondolta azt, és miért mondta ki nyilvánosan, hogy fenntartható az Oroszországgal való »kiegyensúlyozott« kapcsolat?”
Nyitóképen a brüsszeli NATO-csúcs résztvevői. Fotó: MTI/Fischer Zoltán