Márciusi fekete krónika - fehér pöttyökkel

„Szép is mindez, amíg a nyilvános erőtérben kizárólagosan irányító és alakító tényező lehet a kormányzati nagyüzem. Vajon, mi lesz majd akkor, ha a magyar lakosság mind nagyobb tömbjei arra ébrednek, hogy ez a fajta kormányzási metódus a lehető legkevésbé van tekintettel az ő mindennapos gondjaikra? E sorok írója — szemben az elemzői többséggel – úgy véli, hogy a közeljövőben az itteni írásban vázolt négy pólus mindegyikén váratlan és hatalmas kilengésű változások történhetnek még. A március tragikus lett, az április viszont még tele van csupa, megfejtendő talánnyal.

Alig másfél hónapja a kormányfő azzal hencegett, hogy eddig a vírus támadott s mi védekeztünk, ám a kocka fordult és mostantól mi támadunk. Az ám..., ha csak így nem. Ő talán megengedheti magának, hogy támadó állásba helyezze magát, de mitévő legyen a márciusban aktív fertőzötté lett 222 ezernyi új beteg? Ők hol és kiket támadjanak, ők mit tehetnének azért, hogy a vírus előlük is menekülőre fogja? S mi legyen az ezrével újonnan kórházba kerültekkel? Nekik talán még nehezebb lehet a védekező vírusról álmodozniuk.

Belegondolni is szörnyű, mi lenne e hazában akkor, ha ez a védekezésre szorult vírus mégiscsak meggondolná magát.