A Fidesz EP-delegációjának is új, véresebb szájú és szolgalelkűbb vezető kell

„Szájer József és Gottfried Péter távozása az Európai Néppárt elhagyásának, és egy radikálisan új Európa-politikának az előhírnöke. A két szereplő legfontosabb feladata az elmúlt években a Fidesz eddigi politikájának stabilizálása volt, azaz a belső radikalizálódás közben az Európai Néppárton belüli helyzet megőrzése, az európai intézményekkel folytatott konfliktusok mederben tartása, kiszámított és jól tervezett keretek közé szorítása. Az ő eltávolításuk vagy önkéntes távozásuk arra utal, hogy minderre a jövőben nem lesz szükség. Érdektelenné válik a képességük a néppárt meggyőzésére, értéktelenné válik az a személyes network, hálózat, amellyel a pártcsalád európai és nemzeti szintjein rendelkeznek, és amelynek eredményeként a legdurvább kormányzati lépést is meg lehetett próbálni elmagyarázni a Néppártnak. Szájer és Gottfried nagy műve a szélsőjobbra tolódó Fidesz EPP-ben tartása volt, megőrizve ezzel mindazt a védelmet, támogatást, amit a Néppárt nyújtott a magyar kormánynak. A Néppártból való távozással minderre nincs szükség, a várható új szövetségesek számára (legvalószínűbben a lengyel PiS-t is soraiban tudó ECR) pedig náluk épp hogy radikálisabb, szélsőségesebb személyek jelenthetik a garanciát a zavartalan együttműködésre. Szájer és Gottfried eddigi értékei, teljesítményük paradox módon most épp a sorsukat pecsételték meg. Szoros kapcsolataik a Néppárttal gyanússá teszik őket, kétségessé tehetik lojalitásukat az új irányvonallal szemben, és nem kellően megbízhatónak tűnhetnek az új szövetségesek szemében. A Fidesz EP-delegációjának is új, ennek a feladatnak megfelelő, véresebb szájú és szolgalelkűbb vezető kell. Ez vagy Hidvéghi Balázs lehet, aki ezeknek a feltételeknek maradéktalanul megfelel, vagy itthonról küldenek új vezetőt. Ez utóbbi feltételezést erősíti az, hogy Szájer a mandátumról is lemond, mintegy »helyet csinál« az új embernek, ellene viszont az, hogy egy teljesen új képviselő, aki egyáltalán nem ismeri a brüsszeli eljárásokat, táncrendet, nincs semmilyen személyes kapcsolata, aligha tud megfelelő, befolyásos vezetővé válni. Nem vetném el alapból azt a verziót sem, hogy Várhelyi Olivért hívják vissza EU-biztosi pozíciójából, és vele erősítik meg a képviselőcsoportot - bár ez számára jelentős visszalépés lenne, de az Orbán iránti hűség nagy parancsoló erő. Mindenesetre ő lenne a legerősebb lap, amit kívülről húzhatnak. A kérdés, hogy biztosként mennyire hasznos ő a Fidesznek.

Akárki lesz is az új vezető, az elmúlt évek kint is vagyok, bent is vagyok játékának vége. Orbán aligha várja meg, hogy kitegyék a szűrét a Néppártból, ő maga fog lépni. Az elmúlt hetek felerősödött Európa-ellenes őrjöngése is minden bizonnyal a saját tábor lelkében ágyazott meg ennek a lépésnek – ha az EU egyenlő a nácizmussal, a Gestapóval, meg az ÁVÓ-val, ha szörnyű elnyomásnak vagyunk kitéve, akkor a tábor maga fogja akarni a szakítást az akárhogy is, de az európai fősodort jelentő Néppárttal. Amelynek védelme az elmúlt hónapokban már úgysem működött, egyértelmű volt, hogy az EPP elengedte a Fidesz kezét, és nem próbálták védeni őket a kialakuló konfliktusokban.

Az igazán nagy kérdés mégis az, hogy mindezek után a német kormány hozzáállása hogyan fog változni. Egy Néppárton kívüli Fidesszel is épp olyan boldogan lehet üzletelni. Az értékelvűség meg eddig sem nyomta agyon a berlini kormánypolitikát.”