Már a veszélyzónában vagyunk

„Ha a szeptemberi szavazáson nem megy keresztül…

… az azt jelenti, hogy először próbáltuk végig vinni a 7-es cikkely szerinti eljárást, de a Parlament úgy döntött, hogy kivonja magát a jogállamiságról szóló vitákból. Ha hagyjuk, hogy ez a jelentés elbukjon, nem adjuk jelét sem annak, hogy az, ami Magyarországon történik, “nem elfogadható”. Az EPP lengyel tagjai éppen ezért látják olyan világosan a képet: látják a hasonlóságokat, és aggódnak a saját országukért. Manfred Weber (a CSU parlamenti képviselője és az EPP vezetője) fantasztikus beszédet tartott Lengyelországról. Ugyanezt a beszédet Magyarországgal kapcsolatosan is megtarthatta volna, azonban mégsem tette.

Változtak-e a Magyarországgal kapcsolatos reakciók most, hogy az Európai Unió szigorúbb hangnemben beszél a migrációról?

A fő problémám a magyar kormánnyal szemben nem az, ahogyan a migránsokat kezeli, hanem az, ahogyan a saját állampolgárival bánik. Korlátozza a polgárokat a pluralista médiához való hozzáférésben, korlátozza a civil szervezetek működését, kriminalizálja a hajléktalanságot. Hiba lenne azt hinni, hogy ez a vita a menekültügyről és a migrációról szól. Ez a magyarokról szól. Minden más valaki más narratívája.

Úgy tűnik, más EU-s országok vezetői törődnek azzal, hogy hogyan lehetne korlátozni a migrációt, ám azzal nem, hogy mi történik Magyarországon.

Úgy vélem, ez a kijelentés hibás. Nézd, tényleg törődnek Lengyelországgal. Orbán Viktor az Európai Tanácsban olyan döntéseket hoz meg, melyek befolyással vannak mindannyiunkra. Például Magyarország azzal fenyegetőzik, hogy blokkolja a többéves pénzügyi keretről szóló szavazást, azaz az EU többéves költségvetését. Az embereknek meg kell érteniük, hogy ez őket is érinti.”