„Áll a bál a tudomány körül. A finanszírozás részletei miatt kialakult vitában vélt jogaik képviseletében sokan állnak ki a tudomány autonómiája mellett, de érvelésük inkább érzelmi, mint racionális. A magyar alaptörvény X. cikk (1) bekezdése szerint »Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát«.
Mindenki azt kutat, amit akar, de – teszem én hozzá – a szükséges anyagi forrásokat valakinek: az államnak, a gazdaság szereplőinek, esetleg egy magánembernek biztosítani kell. Kutatási forrás nem jár alanyi jogon senkinek. A finanszírozónak szíve joga, hogy a neki tetsző témákat kiemelten, a kevésbé tetszőket ímmel-ámmal, a nem tetszőket pedig egyáltalán ne finanszírozza. Ez így működik az egész világon, az USA-tól Németországon és Nagy-Britannián át Indiáig vagy Kínáig.
A legtöbb kutató persze nem örül ennek, volt is nagy felháborodás annak idején, amikor a sikeres holdra szállás után jelentősen csökkentették az amerikai NASA (Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) költségvetését. Nálunk a bizalmatlan szabadságharcosok utcára mennek szabadon választott témáik védelmében, mégis előszeretettel csüngenének a megvetett állam csecsein.”