Az ember függőségbe születik és a legtöbben ebben is maradnak

„A liberális politikai filozófiák alapvetése, hogy az ember szabadnak születik és ennek megfelelő elvárásokat kell támasztania az őt körülvevő intézményrendszerrel szemben, miközben ez az intézményrendszer – önmaga tanult viselkedése, a család, a munka, a piac, a társadalom, az állam, illetve ezek változó kombinációja – folyamatosan az elképzelt vagy vágyott szabadságára tör. Következik ebből, hogy e (baloldali és liberális) koncepciók szerint az embert fel kell szabadítani – sőt gyakran annak kell felszabadítania (pl. az államnak), amit az elnyomójának tart. (Ti. az állam lehet elnyomó és – pl. a »proletárdiktatúra« formájában -- a felszabadításhoz vezető út eszköze is.)

Ezzel szemben a realitás az, hogy az ember természetesen függőségbe születik – az elképzelhető mindenféle értelemben – és szabaddá csak irdatlan munka árán válhat, amit önmaga fejlesztésére, egzisztenciális és szellemi autonómiájának kiművelésére fordít, ha fordít. Ennek során azonban azt is megérti, hogy nem válhat függetlenné attól a változó közegtől, amelybe beleszületett (a liberális »negatív« szabadságnak nincs koherens értelme vagy átfogó referenciája). A szabadságát akként tudja maximalizálni, hogy a születéssel kezdődő kötöttségekből kifejlesztve magát – a helyzete megértésén és formálásán keresztül – válik úrrá az élete egésze fölött.”