Csökken az értelmük

„»Érzem, butulok«, »csökken az értelmem« – olvashattuk a ballib rohamcsapatocska januári izgágáskodásán elfehéredő ujjakkal szorított táblákon. Sajnos e coming outokkal egyet kell értenünk. Valóban, ezek az emberpalánták nem akarnak tanulni, és tornából fölmentett valójukkal is tökéletesen elégedettek. Úgy hiszik, teljesítmény nélkül jár nekik a tudás, ennek érdekében fintorogva hajítanák ki a tananyagból a nemzeti önismeret és kultúra alapvető kincseit. Visszatérően fölöslegesnek minősítik az elmúlt évszázadok irodalmának és pláne a történelem tanítását, demonstrálva, hogy a maguk részéről nem akarják tudni, kicsodák és hová tartoznak. Leghőbb vágyuk, hogy napi 24 órában a telefonjuk kijelzőjéhez nyomhassák szipogó orrukat. És mindezért nagyon haragszanak a felnőttekre és arra a csúnya, gonosz valóságra, amely rendre szembejön velük, és összekócolja az izgatott, ámde üres ecsetfejeket. 

Legyen világos: az iskolának nem csak tudományos tényeket, korszerű ismereteket kell beleplántálni a diákokba (ez is elengedhetetlenül fontos), hanem nevelnie is kell őket. A magyar állam joga és kötelessége az oktatási rendszeren keresztül a nemzeti jövő számára felelős hazafiakat formálni. Érdektelen, közönyös, önimádó, önző, lusta, pökhendi hülyékkel nem lehet országot, nemzetet, jövőt építeni. A csalóka, illó pillanatnak és főleg önmaguknak élő kis zombik a pusztulásba tartanak. Az élet a büszkén és szilárdan önazonos, a világ jelenségeinek összefüggéseit megértő, kötelességtudó és áldozatvállaló hazafiaké. Így volt mindig és így is lesz. Lám, mégis érdemes történelmet tanulni.”