Bolsevik módon, a propaganda nyelvét használva értelmezték az oroszországi forradalmat.
„Ez a bolsevikok által megörökölt-elfoglalt, de eredendően nem általuk szétvert állam, az állandó külső fenyegetettség miatt és közepette, kénytelen volt egy nyolcvan százalékban analfabétákból álló lakossággal ipart fejleszteni, villamosítani tíz-tizenöt év alatt, mert már készülnie kellett a többek között a Mein Kampfban beígért új háborúra, később pedig a kilátásba helyezett III. világégésre. Aztán valamit kezdeni kellene azzal is, hogy – miközben esetenként tényleg tombolt az önkény, amelynek, a kívülről jövő fenyegetettség és megtámadottság mellett, a sajátos oroszországi viszonyokban gyökerező okai is voltak – hatalmas tömegek számára jelentett szociális és kulturális felemelkedést a bolsevikok által létrehozott Szovjetunió.
Ehhez képest ezek az emlékezetpolitikusok csak a bolsevik forradalomhoz, a bolsevizmushoz, a sztálinizmushoz kapcsolódó rémtetteket ecsetelték. Eközben mintha megfeledkeztek volna az egykoron a kereszténység nevében fellépők kegyetlenkedéseiről, a diktatúrákba torkollt polgári forradalmak vérfürdőiről, a formálódó és a beért kapitalizmus felfoghatatlan szörnyűségekkel kísért rabszolga- és (gyerek)munkás-kereskedelméről, a földjeikről, lerombolt házaikból elűzöttekről, az iszonyú gyárakba való bekényszerítésükről – amelyekben az akkor várható élettartam egyharmadáig húzták –, sőt az olcsó munkaerő érdekében rabszolgává, fegyenccé tételükről, mint az például Angliában még a 19. század második felében is törvényesen zajlott.
Érteni vélem persze, hogy miért ez az önmagukra kényszerített amnézia. A kapitalizmus kivételezettjeinek mindig készen kell állniuk arra, hogy az alávetettségben élők egyszer csak fellázadnak, és nagyobb részt kérnek a közös nemzeti vagyon magánhasználatából származó bevételekből, a társadalom egésze által létrehozott javakból. Emiatt a kivételezettek hangadóinak mindig fel kell mutatni valamilyen mumust, hogy fékezzék az alul lényegében szüntelenül fortyogó indulatok felszínre lökődését.”
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
A baloldali politikus továbbra is álhírt terjeszt hazánkról, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.
Szerdán bejelentette a német Zalando, hogy 1,1 milliárd euróért felvásárolja riválisát, az About You-t.
