„Jelentjük, a baloldal, illetve a teljes ellenzék rohamosan halad az alternatív légvár-valóság totális kiépítése felé, ami halovány köszönőviszonyban sincs a realitásokkal. Ha valaki messziről jött ember nem tudja, mikor van Magyarországon a választás, megesküdne a magas hőfokú kormánykáromlások hallatán, hogy legfeljebb egy hónap múlva bekövetkezik e jeles demokratikus alkalom. Úgy beszéltek az MSZP és a DK városligeti majálisán, valamint a Jobbik hajógyári-szigeti rendezvényén, mintha már nem lenne kérdés a kormányváltás, csupán a majdani koalíció összetétele mellett sorakoznának kérdőjelek.
Ennyi erővel azonmód kormánynévsort is hirdethettek volna, amelyben bízvást félretehették volna a személyeskedést, és a tegnap még kiátkozott ősellenségnek, a Vona Gábor vezérelte hajdani álradikális alakulatnak is tálcán kínálhattak volna egy-két tárcát. Az, hogy ehhez a népnek is lenne egy-két szava az országgyűlési választásokon, üres formalitásnak tűnhet a magabiztos Fidesz-gyalázások fényében. A nagy ellenzéki összhang – a »Jobbiknak, baloldalnak egy a hangja« mozgalmi jelmondat égisze alatt – persze szintén csak azok számára lehet meglepetés, akik jó régen vetődtek hazánkba. A régebbi civódások a múlt ködébe vesznek. A szlogenek szintjén is összecsiszolódnak az egykor egymásra fenekedő felek. Hisz ki tudná megmondani, mi az a nagy különbség a Fizessenek a gazdagok! MSZP-s és a Ti dolgoztok. Ők lopnak jobbikos mantra között?”