„A nyugati civilizáció évezredes fennállása során önálló narratívát és egyedi értékeket alakított ki magának. Ez a megközelítés az utóbbi évtizedekben azonban egyre inkább kiszorult a közbeszédből, az illiberális autokraták megerősödését maga után vonva. De joggal féltjük–e a nyugati civilizációt tőlük? David Brooks, a New York Times újságírója szerint bőven van ok az aggodalomra.
Szókratésztól kedve Erasmuson, Montesquieu-n és Rousseau-n át számtalan jelentős személyiség segítette a nyugati társadalmakat az előrehaladásban. Mostanában azonban az általuk lefektetett értékek többnyire figyelmen kívül maradnak, míg a politika és a közélet egyre inkább az autoriter „erős emberek” felé fordul.
A nyugati civilizációs narratívának évezredes történelmi gyökerei vannak kultúránkban. Jelentősége megkérdőjelezhetetlen, hiszen ez idő alatt olyan alapvető értékeket fektetett le a nyugati társadalmakban, mint a józan párbeszéd fontossága vagy éppen a tulajdonjog védelme. További erénye, hogy közös gondolkodást, célokat, keretet és küldetést adott teljesen különböző embereknek.
Azonban az elmúlt évtizedekben mintha valami elszakadt volna: az egyetemeken sokan elvesztették a hitüket a nyugati civilizáció megközelítésében, és egyre kevésbé tanították azt. A szerző szerint, ha mégis szóba kerül a téma, mára már sokan csak „az elnyomás történeteként” értékelik a nyugati civilizáció kérdéskörét.
De milyen következményekkel járt ez a változás? Megerősödtek és sok helyen hatalomra kerültek a narratíva ellenzői és tagadói. Az olyan vezetőkkel pedig mint Erdogan, Trump, Putyin, vagy éppen Hszi Csin–ping elérkezett az erős emberek kora.”