Mivel Apokalipszis a Biblia előtti időből származik, így egy aprócska vallási hátszelet is kapott a film, amit sokkal jobban ki lehetett volna bontani.
„Ő pedig amolyan megváltónak nevezve magát megtisztítja őket. Kezdetben így is indul a cselekmény, ami hamar öncélú brutalitásba és ezáltal gyilkolásba csap át, mivel a lovasai erejét megnövelve próbálja átvenni a hatalmat a világ felett és megmutatni gyermekeinek, hogy ők többek az átlag embereinél. Itt figyelhető meg egy kis rasszista hajlam, mivel Apokalipszis értelmezésében a mutánsok többek az embernél, és ahelyett, hogy visszafogják az erejüket, átvehetnék felettük az uralmat. Ezen a ponton kijelenthető, hogy az „Én vagy Isten!” tézis meg is dőlt, mivel ő teljesen elkülöníti a fajtáját a többitől, és egy általa mélységesen megvetett bálványhoz kezd hasonlítani. Hogy ne fulladjon totális érdektelenségbe a film, eme parányi mögöttes tartalom adhat egy kis értelmet neki. Nézzük meg, hogy mi volt az, amiben még hibázott Singer! Az előzetesekben és a posztereken is láthattuk, hogy a négy lovas is feltűnik vezetőjük mellett, aminek én nagyon örültem, mivel Magnetón és Stormon kívül nem ismertem egyiküket sem. Angyal kapott némi eredettörténetet, de az se volt túl sok, Psylock pedig kb. a vicc kategória volt, mivel róla tényleg nem tudtunk meg semmit sem. Bábuként vettek részt Apokalipszis játékában, egyedül Magnetónak volt némi szerepe, ő társaihoz képest több lehetőséget kapott ebben a részben. Megismertük a motivációit, és bármennyire rossz vagy vágyik a hatalomra, legbelül mégiscsak a jóra törekszik. Ez hatalmas ziccer volt, pedig sokkal aktívabban be lehetett volna őket vonni a történetbe, ehelyett csak menőn harcoltak és feszítettek.”
Legalábbis a Dumb és Dumber – Dilibogyók és a Keresd a nőt! szerzőpárosa szerint. Akik a Dear Santa, egy családi vígjáték álcája mögött a sátánból és egy család veszteségéből csinálnak viccet.
Az elmúlt években bővül a piac: a szuperhős-dömpinget követően művészi vagy éppen szépirodalmat feldolgozó képregények és olyan sorozatok látnak napvilágot, amikre korábban esély sem volt.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Kedden a Nagy Lajos király útján érkező villamos az egyik átjáróban letarolt egy menetrend szerint közlekedő buszt.
