Népszavazások kora

 „Mi változott? Nem a migránshelyzet megítélésében, mert ott Párizs és különösen Köln óta rengeteg változás van, elég csak arra utalni, hogy Merkel híres befogadáskultúráját hogyan gyúrta át hírhedtté a valóság. Azt azért jegyezzük meg, hogy a »kötelező betelepítés« és a »menedékkérők kötelező elhelyezése« még a kvótarendszer függvényében sem azonos tartalmú kifejezések, még akkor sem, ha a gyakorlatban összemosódhatnak. A kvótarendszerről való népszavazásnak van tehát jelentősége, de ha kiderül, hogy akár a mai alaptörvény, akár a lisszaboni szerződés miatt csak egy össznépi levegőbe bokszolás lesz, az nem tesz jót az önbecsülésünknek. Ha októberben a kvótarendszerről javasolt referendum (a Fidesz szerint is!) ütközött az alaptörvénnyel és az uniós normákkal, akkor most mitől remélhető, hogy zöld jelzést kap? A sajtótájékoztatón nem ez volt az izgalmak forrása: Orbán Viktor a több mint zűrös előző napról kapott kérdést. A kormányfő elismerte a jogállamhoz méltatlan helyzetet, s hogy a jogszabályon változtatni kell.

Egyesek szerint a vasárnapi boltbezárásokról szavazni legalább tiszta sor, azt a referendumot bizonyosan nem gátolja sem az alaptörvény cikkelye, sem az Európai Közösség megállapodását módosító lisszaboni szerződés, amelyet lélekszakadva ratifikáltunk az elsőként (a Fidesz egyetértésével is), nemhogy a megvitatással, hanem az elolvasással sem bíbelődve. Most az a kérdés: lehet-e szavazni valamiről, amiről amúgy nem lehet szavazni? Aki erről népszavazást kezdeményez, a beadással bízzon meg rögtön egy őrző-védő kft.-t, ők mindent lerendeznek, utána sajtótájékoztatót sem kell tartani.”