A diktatúra bosszúja

„Amúgy pedig kormányoldalról véleménydiktatúráról beszélni a mai Magyarországon: képtelenség. Az a hatalom, amely kisajátítja a közmédiát, hogy aztán kézi szócsőként használja, annyira, hogy még a sportadóján is leadja az egyperces kormánypropagandát; az a hatalom, amely kiugrott pártpénztárnoka egykori médiáját negligálja, csak mert az kicsit is szabadabban beszél a kormánykörök viselt dolgairól; az a hatalom, amelynek állami bankja ad hatalmas kölcsönt házi filmügyi kormánybiztosának, házi kaszinósának, hogy kormánypárti adónak megvehesse a TV2-őt (ez a húszmilliárd hogyan mérhető Kovács ötven milliójához?); az a hatalom, amely korlátlan egyeduralmat élvez a magyar tömegtájékoztatásban, nos ez a hatalom beszél véleménydiktátumról.

Eddig jutottunk e cikk megírásában, amit éppen úgy akartunk befejezni, hogy a Fidesz elérte pártállami hatalmának delelőjét, annyira biztos önmaga hatalmában, hogy elveszített minden mértéket, legfőképpen valóságérzékelését, s feljogosítva érzi magát, hogy totálisan megmondja mindenről a tutit miközben Európát ostromolja. És akkor jött a hír: a kormány utasította az összes minisztériumot és minisztériumi háttérintézményt, mondja fel szerződéseit a Magyar Telekommal. (A lépés persze nem érinti a kormánynak a Telekommal tavaly kötött partnerségi megállapodását: a Telekom egymilliárd eurós beruházást vállalt a következő négy évre.) A szóvivő szerint a kormány megdöbbenéssel értesült arról, hogy a cég felmondta támogatói szerződését Kovács Ákos énekessel. Kovács Zoltán úgy vélte, a lépés ellentétes »mind a magyar alkotmány szellemével, mind pedig betűjével«. Azt is mondta, elképzelhető, hogy ez Németországban lehetséges, de »mi elfogadhatatlannak tartjuk, hogy ma Magyarországon bárkit véleménye és nézetei miatt ilyen formában diszkriminálni lehessen«. Ócska bosszú egy olyan ügyben, amihez semmilyen kormánynak semmi köze nincs.

Ám nem kellene e mérhetetlen aránytévesztésben itt megállni. E rejtett hadüzenet után, üzenjünk nyíltan is hadat Németországnak, ha már egyszer nem tanulta meg, mint Lázár miniszter úr észrevételezte: a vélemény- és ízlésdiktatúra elképzelhetetlen egy demokratikus jogállamban, egy német cégnek pedig különösen tudnia kellene, mi az a diktatúra. Mutassuk hát meg neki!”