Nem vágnak tovább

„A cél mindenütt ugyanaz: segíteni a gazdasági növekedést. Ezt az MNB nemcsak az alapkamat leszállításával igyekezett megtenni, hanem a többszörösen kiterjesztett növekedési hitelprogrammal is. Ez utóbbi a kisebb vállalkozásoknak segít, míg az alacsony kamatkörnyezet a nagyobb vállalatoknak biztosítja a kedvezőbb finanszírozású kölcsönök felvételét. Tegyük hozzá, a hitelezés felpörgése még odébb van, bár a lakáspiacon már látszanak a fordulat jelei. A rekordalacsonyra szorított alapkamatnak köszönhetően soha nem volt olyan olcsó a lakáshitel Magyarországon, mint most. Miután pedig a bankbetétek alig fialnak pénzt, egyre többen fektetik vagyonukat ingatlanba. Budapest frekventáltabb helyein akár néhány nap alatt túl lehet adni a lakásokon.

A fentiek fényében érdemes kicsit a múltba tekinteni. A Magyar Nemzeti Bank 2012-ben kezdte meg az első, 24 hónapig tartó enyhítési ciklust, ráadásul úgy, hogy a monetáris tanács külső tagjai leszavazták a jegybank akkori vezetését. Ez hozott fordulatot a kamatpolitikában. Simor András akkori jegybankelnök és a tanács belső tagjai akkor és később is a kamatszint tartására szavaztak. Elmondásuk szerint attól tartottak, hogy a külső gazdasági klíma romlása esetén a túlságosan alacsony alapkamat veszélyeztetné a forint stabilitását. Nem ez történt. Matolcsy György 2013. március elején váltotta az elnöki poszton Simor Andrást.

Emlékezetes, milyen cirkuszt csinált emiatt az ellenzék. A szocialisták a döntés előtt arra figyelmeztették Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy ha rosszul választ, akkor »beszakadhat a forint, elszabadulhat az infláció és elherdálhatják a tartalékokat«. A pánikkeltést nem igazolta az élet. Hét százalék helyett ma 1,35 százalék az alapkamat, olcsóbbak a hitelek, alacsony az infláció, és növekszik a gazdaság.”