Élete legnehezebb döntése előtt áll Orbán

„A kormányfő tusnádfürdői beszéde után ön is írt egy hosszabb elemzést, amelyben például azt javasolta az amerikai kormánynak, hogy helyezze alacsonyabb szintre a diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal. Sőt, az Európai Uniót, s az amerikai kormányt is arra biztatta, hogy tűzzék napirendre a magyarországi folyamatok ügyét.

Ami Orbán Viktor beszédét illeti, az valóban azt sejttette, hogy itt további demokráciaellenes lépések várhatóak a belpolitikában és Nyugat-ellenes lépések a külpolitikában. Ám ez még nem jelenti azt, hogy a következő napokban vagy hetekben ne módosulna a magyar fél álláspontja, különösen a korrupciós ügyben. Sok függ attól, hogy az Európai Unió hogyan reagál az amerikai lépésre. Ugyanis az EU-nak is vannak fontos korrupció-ellenes szabályai. Ha pedig az amerikai kormány döntése és bizonyítékai megfelelnek az uniós követelményeknek, akkor nem tartom kizártnak, hogy az EU is újraértékeli az egész magyar helyzetet.

Ez azt jelenti, hogy a korrupciós ügy nyomán nemcsak Amerika tehet további diplomáciai lépéseket, de akár eljárások is indulhatnak Magyarországgal szemben az EU-ban?

Ezt sem tartom kizártnak.

Konkrétan milyen eljárásokra, illetve diplomáciai lépésekre gondol? Önmagában, azt hiszem, az is példa nélküli, hogy egyáltalán nyilvánosságra kerül egy ilyen beutazás-korlátozási ügy, amely kormányzati szereplőket és az adóhatóságot érinti…

Ne felejtsük el, hogy a nyilvánosság, így én is a magyar újságokból értesültem erről az egész ügyről. Tudtommal a budapesti amerikai nagykövetség nem informálta a magyar sajtót. A magyar kormány tette ezt a Napi Gazdaságnak nyújtott dezinformációval. Kétlem, hogy az amerikai kormánynak módjában áll az érintettek névsorát nyilvánosságra hozni. Ezt törvények tiltják. Vegye azt is figyelembe, hogy a korrupcióellenes harc az egyik legfontosabb ügye lett az Obama-kormánynak. Ezzel szoros kapcsolatban van Barack Obama elnök új doktrínája, amely az amerikai külpolitika központi feladatává tette a civil társadalom felkarolását. Erről a magyar sajtó sajnos nemigen vett tudomást. (Szeptemberi beszédét érdemes lenne áttanulmányozni.) Tehát ezen a téren is várható valamilyen washingtoni lépés. A másik a szövetségesi kapcsolat. Ugyan a katonai kapcsolatok valóban hasznosak, ugyanakkor az oroszokat érintő szankciókról szóló vitában mély ellentétek alakultak ki a magyar és amerikai fél között. Mondanom sem kell, ez most az amerikai külpolitika előtt álló legnehezebb kérdések egyike.”