Orbán Viktor a fejeket számolja, ebben ő a legjobb

„Ha nyerne a baloldal, képes lenne kormányozni, vagy egy idő után széthullana, mint 2010 után a Radičová-kormány?

Nagyon nehéz kormányzás lenne. Nemcsak a belső ellentétek miatt, hanem az objektív feltételek miatt is. Számos tekintetben meg lenne kötve a kezük, részint intézményi, részint személyi szempontból. A jobboldal ugyanakkor kiválóan alkalmas lenne arra, hogy egyben tartsa őket. Ha Orbán Viktor marad a jobboldal vezetője, akkor a baloldal ki fogja húzni a ciklust. Lehet, hogy tartalmi szempontból nem fognak eredményeket elérni, de nem hiszem, hogy bármelyikük kockáztatná azt, hogy visszajön Orbán. Ez volt 2002-ben Medgyessy Péter ügynökügyében is: egy nyugodtabb berendezkedésű országban simán felbomlik a koalíció. 2006-ban, az őszödi beszéd után miért nem bukott meg a kormány? Mert ott volt a jobboldal. Ha a jobboldal nem gyakorol rájuk olyan nyomást, akkor lehet, hogy megvonják a bizalmat Gyurcsánytól, de rettegtek attól, hogy visszajön a jobboldal. Ebből a szempontból Orbán Viktor ma a magyar politika legfontosabb összekötő személyisége: ő tartja össze a jobb- és a baloldalt is. Ebben a kampányban mi a baloldal ígérete? Egyvalami: hogy Orbán Viktor elmegy. És mi a jobboldal számára az ígéret? Hogy Orbán Viktor marad a miniszterelnök. Jönnek a külföldi elemzők, kérdik, mik a kampány témái, s nem tudok mit mondani. Mert amit mondok, az lényegtelen, csak egy eszköz, hogy bemutassák: Orbán Viktor egy diktátor vagy bemutassák, hogy a haza megmentője és bölcse. A jobboldalon belül rajonganak Orbánért és gyűlölik a kommunistákat, a baloldalon pedig marad az Orbán iránti gyűlölet.

Pár hónapja azt írta blogjában: apokalipszis, pofon kell ide, hogy rájöjjünk, hová vezet, ha a politikát csak a politikusokra bízzuk.

A magyar politika legnagyobb problémája az, hogy párt- és személyiségirányításúvá vált. Minimális az önálló választói gondolkodás. A szavazó nem úgy választ politikai oldalt, hogy megnézi, melyik azonos a nézeteivel, hanem választ egy politikai személyiséget, akivel azonosul – vagy ma már ez úgy néz ki, hogy szereti Orbánt vagy nem szereti Orbánt – és utána amit ő mond, az lesz az, amit szeret. Ha én oroszbarát vagyok és Orbán Viktor azt mondja, hogy az oroszok felé közeledünk, akkor tetszik, de ha az ellenkezőjét állítja, akkor is tetszik. És ez persze a másik oldalra is jellemző. Csak az a különbség, hogy ott nem a baloldali vezetők álláspontja határozza meg a baloldali választók gondolkodását, hanem Orbán gondolkodása – amit Orbán mond, annak az ellenkezője az, amit a baloldal gondol a világról. A politikai vezetők ebben szabad kézzel rendelkeznek, egyik hétről a másikra 180 fokkal megváltoztathatják a véleményüket, mert tudják, hogy a választók úgyis követik őket. Orbán Viktor ma rendelkezik azzal a meggyőző erővel, a másik oldalon pedig azzal az utálattal, hogy ma bármit mond, az elegendő orientáció. Ez lehet, hogy túlzás, néhány értelmiségi nem így viselkedik, de nagy választói csoportok számára minden eladható.”