Tessék mondani, ez már a világháború?
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
Európában élünk, és itt minden határmódosítás vagy ennek a kísérlete életveszélyes. Ennél életveszélyesebb csak a nacionalizmus tud lenni.
„Ám rendben. Ez nem Európa. Az se Európa, ha a kínaiak ráteszik a kezüket a Dél-kínai-tenger összes szigetére. De mi Európában élünk, és itt minden határmódosítás vagy ennek a kísérlete életveszélyes. Ennél életveszélyesebb csak az a nacionalizmus tud lenni, amelyik ideológia gyanánt szegődik a határmódosító vagy irredenta mozgalmak mögé. Aki például amiatt tombol, hogy Erdély legyen megint »magyar« , annak fogalma sincs róla, hogy Erdélyben már a XIX. század ötvenes éveiben (Bach-korszakbeli népszámlálás) több román élt, mint magyar, és ez a szám mára – a Székelyföldet nem számítva – erősen 20 százalék alá zsugorodott. Ady városában, Nagyváradon valamivel 20 fölött van – de ez a város mindösszesen 9 kilométerre van a magyar határtól. Még szerencse, hogy mindketten, mármint Magyarország és Románia, az unióban vagyunk (meg a NATO-ban), ilyenformán minden határmódosítás felhőkakukkvár tartozéka.
Kár, hogy olyan vidékeken, ahol se NATO, se unió, felhőkakukkvár leereszkedett a földre. Meglehet, még nincs is ott. Putyin étvágyáról regélnek. Végtére is az orosz katonaság ellenőrizte Dnyeszter-melléket, ahol egy Moldovából kiszakított orosz köztársaság (Transznisztria) működik, Ukrajna legdélebbi körzetein, a harmadrészt oroszok lakta Odesszán át könnyen »folyosót” lehet teremteni a Krím felé. Kellő katonai erővel. Ma még senki se tudja, hogy az »új Oroszország« határai hol húzódnak majd. Mivel Putyin már jogot formált arra, hogy »egész Ukrajnában« bevesse hadseregét a »honfitársai« védelmében, csak találgatni lehet, hogy ez iszonyatos blöff volt-e, avagy egy komoly szándékkinyilvánítás Ukrajna déli és délkeleti, orosz többségű régióinak bekebelezésére. NATO-tagoknak (Baltikum) semmi okuk a félelemre, mert akármekkora orosz kisebbség is él náluk, mindenfajta orosz katonai fellépés ellenük casus belli.
Tehát nem lesz. Na de Ukrajna? A »kijevi Rusz«? Az orosz állam és az ortodoxia bölcsője? Abból Putyin, még mielőtt megbolondul, akkora részt hasíthat ki elvileg, amekkorát csak akar. Már megmondta: a Janukovics-elleni »puccs« után őt az Ukrajna területi épségét garantáló budapesti szerződés (1994, aláírók: Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország) Oroszországot már nem kötelezi, mert a »puccs« után Ukrajnában új állam született. És tudja, hogy akármit lép, katonai ellenlépések nem lesznek, de Európa orosz energiafüggősége miatt talán még gazdaságiak se.”