Európában élünk, és itt minden határmódosítás vagy ennek a kísérlete életveszélyes. Ennél életveszélyesebb csak a nacionalizmus tud lenni.
„Ám rendben. Ez nem Európa. Az se Európa, ha a kínaiak ráteszik a kezüket a Dél-kínai-tenger összes szigetére. De mi Európában élünk, és itt minden határmódosítás vagy ennek a kísérlete életveszélyes. Ennél életveszélyesebb csak az a nacionalizmus tud lenni, amelyik ideológia gyanánt szegődik a határmódosító vagy irredenta mozgalmak mögé. Aki például amiatt tombol, hogy Erdély legyen megint »magyar« , annak fogalma sincs róla, hogy Erdélyben már a XIX. század ötvenes éveiben (Bach-korszakbeli népszámlálás) több román élt, mint magyar, és ez a szám mára – a Székelyföldet nem számítva – erősen 20 százalék alá zsugorodott. Ady városában, Nagyváradon valamivel 20 fölött van – de ez a város mindösszesen 9 kilométerre van a magyar határtól. Még szerencse, hogy mindketten, mármint Magyarország és Románia, az unióban vagyunk (meg a NATO-ban), ilyenformán minden határmódosítás felhőkakukkvár tartozéka.
Kár, hogy olyan vidékeken, ahol se NATO, se unió, felhőkakukkvár leereszkedett a földre. Meglehet, még nincs is ott. Putyin étvágyáról regélnek. Végtére is az orosz katonaság ellenőrizte Dnyeszter-melléket, ahol egy Moldovából kiszakított orosz köztársaság (Transznisztria) működik, Ukrajna legdélebbi körzetein, a harmadrészt oroszok lakta Odesszán át könnyen »folyosót” lehet teremteni a Krím felé. Kellő katonai erővel. Ma még senki se tudja, hogy az »új Oroszország« határai hol húzódnak majd. Mivel Putyin már jogot formált arra, hogy »egész Ukrajnában« bevesse hadseregét a »honfitársai« védelmében, csak találgatni lehet, hogy ez iszonyatos blöff volt-e, avagy egy komoly szándékkinyilvánítás Ukrajna déli és délkeleti, orosz többségű régióinak bekebelezésére. NATO-tagoknak (Baltikum) semmi okuk a félelemre, mert akármekkora orosz kisebbség is él náluk, mindenfajta orosz katonai fellépés ellenük casus belli.
Tehát nem lesz. Na de Ukrajna? A »kijevi Rusz«? Az orosz állam és az ortodoxia bölcsője? Abból Putyin, még mielőtt megbolondul, akkora részt hasíthat ki elvileg, amekkorát csak akar. Már megmondta: a Janukovics-elleni »puccs« után őt az Ukrajna területi épségét garantáló budapesti szerződés (1994, aláírók: Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország) Oroszországot már nem kötelezi, mert a »puccs« után Ukrajnában új állam született. És tudja, hogy akármit lép, katonai ellenlépések nem lesznek, de Európa orosz energiafüggősége miatt talán még gazdaságiak se.”
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A Tisza Párt kecskeméti képviselőjelöltje, Molnár János már két éve kilépett munkahelyéről, hogy a Tisza Pártot támogassa. Az Ellenpont cikke most azt feszegeti, mi történt az elmúlt esztendőkben.
Energiazár, aranykonvoj és aktivált hazai hálózatok: összeáll a kép a magyar választásba történő külföldi beavatkozásról.
Egy gyors alku körvonalazódik, kérdés, ki fizeti meg az árát.
A videón katonai egyenruhát viselő, feltehetően Ukrajnához köthető személyek a Szabadság tér és az Országház április 12-re tervezett megtámadásáról egyeztetnek.
Hiába a hangos brüsszeli propaganda, az energiaszankciók csődöt mondtak. Czepek Gábor és Hortay Olivér kőkemény figyelmeztetést adott ki: az ukrajnai háborúra hivatkozva hamarosan brutális fogyasztáscsökkentésre – a nadrágszíj meghúzására – kényszeríthetik az embereket.
Egy normális közösség kiveti magából az ilyen embert, ti meg tapsoltok neki?
Most pedig síri csend honol a szerkesztőségekben.
