El lehet menni. Hová is?

„Január óta ugyanis a román és a bolgár munkavállalók is szabadon léphetnek be az uniós munkaerőpiacra, és bár a populista pánikkeltés dacára még nem jöttek tömegével (lásd a londoni reptereken hiába várakozó tévéstábokat), azért eddig is elég sok tapasztalat gyűlt össze róluk ahhoz, hogy tartsanak tőlük. Már azoktól, akik kivonják magukat a hangzatos, pol. korrekt »a bevándorlók csak gazdagítanak minket« szöveg alól, és az otthoni mélyszegénységből, szociális gettókból jőve egyenesen beköltöznek az új, nyugati panelgettókba, elképesztő állapotokat létrehozva és konzerválva. A »szociálturisták« túlnyomó többsége szakképzetlen roma, esélyük nincs a nyugati munkaerőpiacon (sem), nagyon sokba kerülnek a sokszor eladósodott önkormányzatoknak, ellenben olcsó ürügyet szolgáltatnak jobbos rendteremtésre. (…)

Az egyes európai tagállamok nagyvonalúsága, önkormányzataik anyagi helyzete a saját bizniszük, úgyhogy nem jó, ha egy brüsszeli ember elvárásokat fogalmaz meg olyan pénzek felhasználásáról, amelyhez neki nincsen köze. Ennél is fontosabb azonban, hogy nincs, nem létezhet olyan »jog«, hogy nekem valami »jár«, amit mások közpénzéből szeretnék fedezni.

Az eddig nagyvonalú európai államok és önkormányzatok majd valahogy megbírkóznak az ebből a mentalitásból fakadó elképesztő szociális és higiéniai helyzetekkel (lásd pl. a Ruhr-vidéki Duisburg legendás »problémaházát«, ahol ezrével élnek, hangoskodnak, bűnöznek, prostituálódnak és szabadrabolnak a panelekben lakó ká-európaiak), de a feladat ugye az lenne, hogy ez a mentalitás ne terjedjen, és igenis Svájc legyen a példa: utazni, mozogni szabad, de szociális ellátás csak akkor jár, ha már volt legális munkából származó nettó befizetés az államkasszába. Most arról már nem is szólva, hogy a mélyszegénység és/vagy roma problematikát nem a befogadó, hanem a saját országnak kell kezelnie, nem exportálhatja megoldatlan szociális ügyeit Nyugatra, miközben az integrációra szánt európai szociális pénzeknek csak negyedét veszi fel és költi el (mint történik a románok és bolgárok esetében).”