Kockázatok és mellékhatások

2013. december 17. 21:16

Sokáig kotlott a Kúria a devizahitelesek ügyén, de csak egy halk pukit sikerült összehoznia.

2013. december 17. 21:16
Piréz Róbert
Tutiblog

„És ezt a halk pukit a legnagyobb jóindulattal mondom. Noha a legvérmesebb bankellenes hangadók az utolsó pillanatig reménykedtek abban, hogy a Kúria jogegységi döntése sitty-sutty kikukázza az összes devizahitel-szerződést, a bankárokat forró olajba mártogatja, majd élőhalott kutyákkal tépeti szét, gyakorlatilag semmiről nem döntött.

A devizahiteleket, mint magánjogi szerződések érvényességét megerősítette, az árfolyamkockázatot teljes egészében a hitelfelvevőre terhelte és csak egy-egy olyan igen lényeges pontot hagyott későbbre a teljes ügyletből, mint az egyoldalú kamatváltoztatás vagy az erőfölényes, egyoldalú szerződésmódosítások kérdését. Tulajdonképpen részben megerősítette az eddigi bírói gyakorlatot, de a leginkább vitatott kérdéseket elegánsan kikerülte, azaz átdobta az Európai Bírósághoz.

Kösz a nagy semmit!

Mert ezek, azok a kérdések, amiről kegyeskedett nem dönteni a Kúria, talán fontosabbak, mint az árfolyamkockázat. És az amúgy is kissé ideges adósoknál nagyobb kurvaanyádat váltottak ki a jelentősen megemelkedett törlesztő részletek mellett az olyan finom kis egyoldalú módosítások, ami alapján még egy bőrt megpróbáltak a bankok lehúzni. Például ha emelkedett a Costesben a marhaszelet ára, akkor az plusz másfél százalék kezelési költség. Külső tényezőkben beálló változások. Apátok faszát. Ha nyolcvanat bír pengetni a szerencsétlen, akkor százat is alapon. Ha meg nyolcvanat se tud, akkor tökmindegy.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 40 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
imres
2013. december 18. 06:25
Primitív, hangulatkeltő írás. Mit várt a szerző a Kúriától? Politikai döntést? A Kúria nem tehet mást, csak az érvényes magyar jogszabályokból levezeti a következtetéseket. És ugye abból kell kiindulni, hogy a bank és a hitelfelvevő által aláírt szerződés érvényes, ami mindkét fél részére kötelezettségeket ró. Amennyiben ezek a kötelezettségek precízen meg vannak fogalmazva, akkor nincs értelme a pattogásnak. A szomorú az lenne, ha a Kúria másféle döntést hozott volna. Onnantól mindenféle szerződésfelmondható lenne azzal az indokkal, hogy én rosszul jöttem ki a buliból. Mindazoknak, akik vitába óhajtanak szállni velem, javasolnám, előtte olvassák el a Kúria határozatát!
egykettő
2013. december 17. 22:35
Idáig azt hittem csak a focihoz ért minden magyar ember. A sok okosember mindig olyan jól tudja, hogy MÁS miben hibázott, csak arról hallgat miért hosszú évek után lett ilyen okos. Én nem tudom, hogy a kúriának mit kellett volna döntenie, az a helyzet sokkal jobban értenek a joghoz, mint én. De az egész biztos, hogy amikor ezerrel folyt a devizahitelezés és valóban lehetett volna tenni ellene, akkor nagyon kevesen mondták, hogy ezt nem kéne.
fogd a pénzt és kuss
2013. december 17. 22:12
kivelbaszott kurva bíróság... hallott már vki olyat, hoy elégedetten jött ki onnan valaki????
wartog
2013. december 17. 21:52
az teljesen nyilvánvaló, hogy egy bírónak nem kötelessége megtanulni számolni. Már, hogy értse is amiről kúriailag dönt.Vagyis, hogy minden bank a saját szájíze szerint állapítja meg az eladási és vételi árfolyamot is.Tehát a rendszer valójába egyértelműen a bankok kezében van.Arról sincs és nem engednék meg, hogy a devzahiteles saját maga váltsa át akárhol az állítólag meglévő valutáját.Másrészt amíg a külföldi Bank pl. a GE, Vagyis General Elektric tulajdonában levő Budapest Bank, igenis ráhatással lehet a valuta árfolyamára.Aztbizonyítani, hogy nem volt véletlen az ilyesfajta játék a Magyarokkal, természetesen nehéz, de bizony nagyon is valószínű.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!