„Ahol a miniszterelnök távozásától közvetlenül tízezrek egzisztenciája függ, ott nincs mód konszolidációra” - írja az egykor liberális Tölgyessy Péter, akivel mélyen egyet tudok érteni abban a gondolatában is, miszerint Orbán Viktor olyan alkotmányos rendszert képzelt el, amelyben nem a jog, hanem az ügy a rendező elv, miszerint „Magyarországot meg kell menteni”. Egy ilyen rendszerben azonban nem a jogi normákhoz, hanem a a hatalom által pozícióba emelt emberek azok, akik viszonyulási pontokat jelentenek. Tölgyessy hangsúlyozza, hogy konszolidációra kizárólag kormány és ellenzék hatékony együttműködése esetén van lehetőség, valamint kitér arra, hogy a közjogi viszonyok voltak azok, amelyeket megváltoztatott az Alaptörvény, nem pedig a jogrendszer alapszerkezete, hiszen előbbiek kritikus tömegének változtatása képes merőben megnehezíteni egy esetleges kormányváltást. A képen az Alaptörvényt aláíró Schmitt Pál. Államfői pályafutása már-már szimbolizálja a körülöttünk zajló közjogi eseményeket. Erre kizárólag intelligens, Európa-barát politikával lehet válaszolni, ahol politikai identitástudatra való tekintet nélkül mindenki belátja, hogy a nyugatos társadalomfejlődéstől való elhajlás veszélyezteti hazánkat. Tennünk kell érte, hogy újra partnernek kezeljen Európa, és hogy a fenntartható fejlődés ne csak egy álom legyen.