Csodák kategóriája a kétharmad

„2014-ben meg lehet nyerni Magyarországon a választást a rezsicsökkentéssel?

Szerintem rezsicsökkentés nélkül is megnyernénk a választásokat. A rezsicsökkentés a jelenlegi kormány gazdaságpolitikai filozófiájából logikusan következett.

A 2013-as törvényalkotás a nagy gazdasági érdekcsoportok (trafiktörvény, földtörvény, takarékszövetkezetekről szóló törvény) és a Fidesz politikai kampányérdekeit (rezsicsökkentés, energiahivatalról szóló törvénymódosítás) szolgálta. A Nemzet Művésze cím adományozása kapcsán pedig egy lex »X. Y.« készült volna, de a törvényt Áder János köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek megfontolásra. Mi a véleménye az ilyen típusú jogalkotásról?

A földtörvény és a takarékszövetkezetekről szóló jogszabály elfogadásával szerintem éppen szembementünk olyan nagy gazdasági érdekcsoportokkal, mint amilyenek a külföldi földspekulánsok vagy a bankok. Az elmúlt három és fél év jogalkotása összességében az ország érdekét, a válság leküzdését szolgálta. Természetesen követtünk el hibákat, voltak olyan törvények, melyeket mi fogadtunk el, majd mi módosítottunk. A túl gyors törvényhozási iram, bár az ország helyzete miatt az esetek többségében elkerülhetetlen volt, mégis időnként hagyott minőségi kívánnivalót maga után. Az új házszabály egy lényegesen lassabb és kiszámíthatóbb eljárásrenddel eleget tesz az ellenzéki kritikáknak, és a megfontoltabb jogalkotás lehetőségét biztosítja. (...)

Az Országgyűlés a tavaszi ülésszak alatt, februárban megváltoztatja a devizahiteles szerződéseket?

A Fidesz álláspontja változatlan: a devizahitel-szerződéseket ki kell vezetni a hitelpiacról. A Fidesz januári szezonnyitó frakcióülésén foglalkozni fog a kérdéssel. A helyzet úgy nem maradhat, ahogy most van. Az nem állapot, hogy kizárólag a fogyasztók viseljék a kárát egy olyan szerződésnek, melyeknél durva egyoldalú szerződésmódosítások történtek, és a szerződés eleve minden kockázatot a hitelfelvevőre hárított. Mindenki tudja, aki annak idején hitelt vett fel, hogy az apró betűs figyelemfelhívások ellenére a radikális árfolyamváltozás kockázatát a bankok nem kezelték valós veszélyként, állami bankfelügyelet pedig mintha csak a jogszabályokban létezett volna.

A szerződések megsemmisítését a kormány sem szorgalmazza?

A szerződések megsemmisítése senkinek sem az érdeke. A Kúria döntésében vitán felül áll az a pont, hogy ezeket a szerződéseket – a jogellenesség kiküszöbölésével – hatályban kell tartani.

A Hír TV egyik műsorában mondta, hogy egyszer-egyszer előfordulhat, hogy a bíróságok nem a társadalmi igazságérzetnek megfelelően döntenek, de sorozatban ez nem történhet meg. Mit értett ezen?

Ilyenkor két lehetőség van: rossz az ítélet, vagy rossz a jogszabály, ami alapján az ítélet születik. A bírák természetesen függetlenek és nem utasíthatóak. A politika idézőjelben tett jogállami befolyásolási lehetősége a bíróságokra, hogy a parlament általános normát alkot, törvényeket hoz.”