Hoffmann Rózsa vacsorára

„Erősen élő tévhit talán benned is, hogy a kormány jobban ismerné és jobban képviselné az érdekeidet, mint te magad, ezért megéri boltolni vele, jól fogsz járni. NEM, NEM ISMERI ÉS NEM KÉPVISELI ŐKET JOBBAN. SŐT. Már hogy ismerhetné jobban, gondolj bele! A Hoffmann Rózsa meg az a Varga nevű, ha akarná sem tudhatja jobban, hogy mi kell a te anyagi és szellemi boldogságodhoz, mint te magad -- csak éppen elérték, hogy így tűnjenek fel a szemedben. De valójában egyáltalán nem érdekled őket se te, se az érdekeid. Semennyire nem képviselnek téged, csak egy masszát, amelynek előtte téged is a részévé tettek. Breve, a kormány gyúrja ezt a masszát a propagandagépezetével, és éri el hogy azok, akik tegnap még egyéniségek lehettek volna, azok ma és holnap azokat a vágyakat fújják, amelyeket a kormány adott a szájukba. Nem a te érdekeidről van szó, hanem azokéról, akik a politikai hatalmat bitorolják. Tehát már az érdekeidet se tudod, de megadsz mindent a képviseletükért cserébe. Többszörös tévedés. (...)

De nézz körül, miután magadba néztél. Nem csak magadról mondtál le. Lépten-nyomon úgy élsz, mintha a kormány azt is jobban tudná, mint te, hogy a saját gyerekeidnek mi kell. Miután belenyugodtál abba, hogy ellopja és a saját klientúrája gazdagítására költi a pénzedet és megnyomorítja a személyiségedet -- mondod, »a kormány jobban tudja, mi kell nekem, mint én magam« (!) -- belenyugszol abba is, hogy ellopja a gyerekeid lelkét. Beeszi magát az iskolákba, a tankönyvekbe, a TV-be, az erkölcseidbe, mindenhova, ahonnan a gyerekeid szellemi tápláléka fakad. Hoffmann Rózsa neveli a gyerekeidet, beköltözött a házadba, emelgeti a mutatóujját. Ezt is elnézed. Nem dobod ki a francba. Ebben is társtettes vagy.”